Beleszerettem a szomszédomba, de úgy érzem, nem lehet köztünk semmi. Hogyan nyomhatnám el az érzéseimet?

Kicsit fura kiírni ezt a kérdést, mert nem vagyok már kamasz, aki nem ismeri az érzéseit, de ilyet nagyon ritkán éreztem az életem során.

Kb. 2 évvel ezelőtt láttam meg először a munkahelyemen, amit azóta már otthagytam egy jobb állás reményében. Első látásra elvarázsolt, gyönyörű és nagyon kedves nő. A sors akkoriban úgy hozta, hogy épp véget ért egy kapcsolatom, és költöznöm kellett. Nem néztem, kik lesznek a szomszédaim, de pár hét után kiderült, hogy ő az. Azóta ha összefutunk a lépcsőházban, olyan vagyok, mint egy tizenéves szűz fiú, csetlek-botlok, bénázok, izgulok, ami nem jellemző rám normál esetben. Teljesen megbolondulok érte, de úgy érzem, nem lehet köztünk semmi. Sokkal jobban keres nálam, mivel diplomás, ami nekem sajna nincs, bár így is egész jó a fizetésem. valahogy azt érzem, hogy elvárja azt a színvonalat, amit ő is nyújtani tud. Ezért kezdeményezni sem merek nála.

Ti megpróbálnátok azért, vagy inkább próbálnátok elfelejteni?

29F