Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt már valaki úgy, hogy azt gondolta, hogy már sosem
talál rá a szerelem, és akkor hirtelen mégis megtalálta
azt, aki viszont szerette?
Figyelt kérdés
Én már reményveszett vagyok. Nem vagyok egy otthonülő tipus, sőt, elég sok helyen megfordulok, de egyszerűen kikerül a szerelem és a férfiak egyaránt. Lehet a külsőm miatt lenne? Én már egyszerűen nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka. Pedig még a beszélgetéseket is általában én kezdeményezem, de nem történik utána semmi se. Már kezdem azt hinni, hogy én rontok el valamit folyamatosan, de nem tudok rájönni, hogy mi is lehet az. Mosolygós lány vagyok, aki szeret viccelődni, ellehet velem bármely témáról beszélgetni, mégis mintha kerülnének. Járt már valaki ebben a cipőben?
Nem egészen így, de 16 voltam, amikor úgy voltam vele, hogy nem akarok szerelmes lenni (előtte éreztem már magam annak, de nem volt az), és amúgy sem tudnék senkibe, mert nem éppen működött nálam az, hogy 2-3 napnál tovább érdekes legyen számomra egy ember, de aztán mégis megismertem a jelenlegi barátomat és beleszerettem :) Az elejétől fogva éreztette velem, hogy ő többet akar, én nagyon sokat visszakoztam, egyáltalán nem akartam kapcsolatot, egyszer viszont volt egy olyan mondatom, hogy "hiányzik az, hogy a semmiről is tudjunk beszélgetni", aminek lényegében annyi volt a lényege, hogy nagyon feszélyezve éreztem magam amiatt, hogy állandóan a kapcsolat és a szerelem felé tereli a témát, de ezt nem fejtettem ki bővebben, na, nagyjából aznap este kezdtem el beleszeretni, úgy tűnik, vette a lapot..:)
2015. dec. 5. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
3/13 anonim válasza:
Ahogy a normális férfiakat, úgy a normális nőket is elkerüli a szerelem (vagy inkább a másik nemű).
Sajnos kisebbségben vannak, az értékrendek felborultak, az emberek felszínessé válnak.
Ne magadban keresd a hibát. A hited pedig ne add fel, mert mindenkinek jár az esély. :)
2015. dec. 5. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
4/13 anonim válasza:
Utolsónak igaza lehet, mostanra annyira elkorcsosult a társadalmunk, hogy azok a férfiak, akiknek nem csak szexre kellenél és normális értékrenddel rendelkeznek, gyakorlatilag nem mernek kezdeményezni.
2015. dec. 5. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
5/13 anonim válasza:
1 évvel ezelőtt még azt hittem, hogy szüzen halok meg - én sem kellettem senkinek, a nagy szerelmem konkrétan szart a fejemre.
Azóta már kétszer is betalált a szerelem, igaz az első kapcsolatom elég csúnya véget ért, de legalább volt olyan, hogy kapcsolat. Most pedig boldogságban élek valakivel, akivel nagyon szeretjük egymást. :)
20/L
2015. dec. 6. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?
6/13 anonim válasza:
Nekem eddig kétszer is akkor került be valaki az életembe, mikor kijelentettem/eldöntöttem, hogy nincs senkire szükségem, és nem akarok kapcsolatot. Mindkétszer ott készültem hagyni a várost, ahol akkor éltem, és úgy voltam vele, hogy már nincs értelme kapcsolatot keresni az adott a helyen.
Szerintem attól a ponttól működik a legjobban az ember vonzereje, hogy eldönti, hogy semmin nem görcsöl és csak jól érzi magát. Legalábbis én azt tudom elképzelni, hogy mikor elengedem magam jobban tudok önmagam lenni, és ilyenkor valamit jobban csinálok, mint amúgy. De azt ne kérdezd, hogy mit :D
22/L
2015. dec. 6. 19:30
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 anonim válasza:
Én is így voltam egészen nyárig. Pontosabban, egy éve ilyenkor még én is amiatt depiztem, hogy nem kellek senkinek. 21 éves koromig nem volt kapcsolatom, s még kezdeményeztem is, ha tetszett valaki, de nem jött össze. Aztán úgy kezdtem az évet, hogy nem fogok foglalkozni vele, magamra koncentrálok és próbálok boldog lenni. Persze nem megy ez sosem 100%-osan, de sokkal kevesebbet agyaltam ezen, és jobban éreztem magam. Interneten beszélgettem emberekkel, de egyiket sem vettem komolyan, mert itt is sok cslaódás ért. Éppen ezért, mikor a most már barátom randira hívott, szinte véletlenül mondtam igent. Nem terveztem netrïl randizni, de szimpatikus volt, és úgy álltam hozzá, hogy maximum majd nevetek utána egy jót és kész. Az elején el se mertem hinni, hogy ez most más. Tényleg akkor jött, amikor nem vártam. Néha még most is nehéz elhinni, hogy ez megtörtént velem, mert én is elképzelhetetlennek tartottam már annyi rossz után. Szóval semmi sem lehetetlen :)
2015. dec. 6. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
8/13 anonim válasza:
Nekem ilyesmi volt. 16 éves koromtól 22 éves koromig folyamatosan azon görcsöltem, miért nincs senki normális, aki érdeklődik (és most itt tényleg normálist értek, nem helyest... mert akik érdeklődtek, azok csak dugni akartak volna, és kb. ilyen pohos kancigányok, nagyapám korú fazonok, koszos csövesek stb. voltak)... aztán egy idő után "beletörődtem", és nem ettem magam rajta, inkább mással kezdtem foglalkozni. És akkor kb. egy év múlva jött a képbe a ma már vőlegényem. Nagyon nagy mázlim volt... de az is lehet, hogy csak az kellett, hogy ne folyamatosan azon kattogjon az agyam, hogy mi a baj bennem, hogy nincs senkim...
2015. dec. 7. 00:57
Hasznos számodra ez a válasz?
9/13 anonim válasza:
Csak nekem gyanús, hogy a fentebb említett "csodák" főszereplői mind fiatal nők...?
2015. dec. 7. 01:20
Hasznos számodra ez a válasz?
10/13 anonim válasza:
Szerintem ezt az "akkor talál rád az szerelem amikor a leg Kevésbé sem számítasz rá" dolgot csak a kapcsolatra vágyó szingliknek csak vigasztalásból találták ki.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: