Ez megfordithato?

Tovább kell lépni. Nekem férfiként mondták, az sem jobb, csak kallódik az ember ilyenkor. Ki lehet ebből jönni, de saját erő kevés, barátok, szerencse is kell, meg egy jó társ aki látja az értékeket. Biztos hogy benned is van érték, meg kell találni, azt biztosan tudod használni. Nem vagyunk egyformák - szerencsére, mindenki másban jó.

Nem kell feladni, én 30 felett voltam, amikor fordultak a dolgok körülöttem, addig nem tudtam miben lehetnék jó.

Ki akarsz-e jönni belőle? Vagy belesüllyedsz a közönybe, hogy semmire se vagyok jó, semmi nem lesz belőlem? Van-e benned annyi önzés, hogy ki akarj mászni egyedül ebből? Ha nincs, akkor kellene külső segítség, pszichológus, agykontroll, önfejlesztő tréning, bármi, ami ebből az állapotból ki tud rángatni.

Csinálsz-e valamit? Bármit, amiben jó vagy? Ami önbizalmat ad?

A siker nem hull az öledbe, neked is kell tenned érte, és ne képzeld, hogy becsönget az ajtón, hogy "helló, én vagyok a siker, megjöttem".

Eleve, a rusnyaság és a sikertelenség két külön fogalom. Semmi köze egymáshoz. A rossz környezet lehetne inspiráló is, hogy "na ez az a minta, amit köszönöm, de nem szeretnék".