Leszbikusok! Ti mit kerestek egy párkapcsolatban?

Én biszex vagyok, de azért válaszolok, hogy legalább egy értelmes választ kapj a kérdésedre a sok fröcsögés mellett.

Én, amikor nővel voltam kapcsolatban, azt kerestem, hogy legyen közös az érdeklődési körünk. Sokat jártunk előadásokra, koncertekre, azonos filmeket és könyveket szerettünk. Nagyon tartalmas és mély beszélgetéseket folytattunk, akár éjszakába nyúlóan is. Nem akaszkodtunk egymásra, heti 2-3x találkoztunk, megmaradt a szabadságunk is. Nem szeretem a féltékenykedést, számonkérést, siránkozást, és az önsajnálatot sem. Úgy vettem észre, ez utóbbira különösen hajlanak a mai meleg/biszex fiatalok Magyarországon, mert itt milyen nehéz az élet így, hüpp-hüpp. Szerintem mindenhol az, ha nem vállalod önmagad. Számtalan olyan meleget ismerek, aki nem mondja ezt senkinek. És ez szomorú. Néha a legjobb barátoknak sem. Így nem lehet leélni egy életet.

Számomra egy kapcsolat mindenképpen a szeretetre és a bizalomra épülne! Undorodom az alkalmi kapcsolattól...

Egy lányban nekem fő az intelligencia,a belső értékek szépsége és nem utolsó sorban a külső. Nincs preferenciám a fiússágra vagy a lányosságra,mindenki egyéni és felesleges kategorizálni. Nem ez alapján fogok ítélkezni valakiről. :)

(Egy leszbikus lány)

azt mondhatom,hogy arra vágyom mint egy hetero nő,csak épp nem férfiban hanem nőben.Nem hisze,hogy pusztán a sexuális beállitottságunk miatt sokkal különlegsebb,másabb igényeink lennének.

Nőies vagyok és nőieset is kerestem.

Fontos a közös érdeklődési kör,a sexuális összhang,lehessen vele,beszélgetni,sétálni,bulizni.

legyen nyitott az újdolgokra,és merész,határozott,kedves.

nelegyen:tapadós,hisztis,önző,féltékeny,ne sírjon az exe után.

most ennyi jutott eszembe.30/l/L

6. vagyok.

ez az amit nem fogunnk megtudni.

Szerintem az "alap igények" egyformák.

pl.:amiket leírtam és annyi az "extra igény" hógy nő legyen ne férfi. ez nem olyan hatalmas különbség.

persze vehetjűk annak,de a kivel(ha nem nézzük a személyiséget mert az adott ebben az esetben)az csak egy pici része egy párkapcsolatnak.

Nehéz ebből listát írni.

Egyrészt az ember ha túl specifikus, akkor ilyen felszínes marhaság lesz az egész. Mert, noná hogy legyen szép, gazdag, intelligens, művelt, szociálisan aktív és önálló.

De a vége úgyis az, hogy kompromisszumot kell kötni. Tökéletes emberek nincsenek, én sem vagyok az, a partneremtől se várom ezt el.

Ahogy nekem is vannak lelki bajaim, nem élek nagy lábon és csak heti egyszer merek tükörbe nézni, tudom, hogy milyen érzés. És hajlandó vagyok a barátnőmet átrángatni ezeken a dolgokon.

Ami igazán fontos, hogy ugyanannyi erőfeszítést tegyünk bele mindketten. Akarjon velem lenni. Ha néha meging is, de legyenek céljai, tervei, álmai.

Persze bárki lehet idegesítő, ha csüng akkor azért, ha le se szär akkor azért. Ha a mama kislánya, ha iszik, ha fapina, ha depressziós, ha élhetetlen.

A dolog vége úgyis az, hogy a belső démonaink jól kijönnek-e egymással, összeférhetőek vagyunk vagy se.