Ti tartjátok valamilyen szinten a kapcsolatot az exeitekkel?

Eleinte azt hittem jó ha barátok maradunk, de tévedtem. Ők nem tudtak barátként tekinteni rám, hiába minden. Lett nekik új barátnő, az sem oldotta meg a gondot. Volt amelyikkel évekig voltunk barátok, aztán közölte hogy ő ezt nem bírja tovább mert többet akar.

Az aktuális barátaim meg persze mindig féltékenyek voltak az exre akivel jóban voltam... ez sem túl jó.

Azt hiszem jobb megszakítani minden kapcsolatot.

Az egyikkel egy ideig tartottuk a kapcsolatot, aztán úgy elmaradt.

Olyan igazi barátság nehéz már utána, még akkor is, ha már elmúlt a szerelem mindkét részről. Talán az a kivétel, ha alapból barátságnak indult, amit megpróbáltak a párkapcsolat szintjére emelni, de nem ment, tévedés volt, de még a barátság működik.

Másképp kicsit furcsa. Még csak nagyon sztorizgatni sem lehet a múltról anélkül, hogy nem futnánk kellemetlen témákba. Meg a barátság olyan, hogy ha valami problémája van a barátomnak, én ha tudok megyek, segítek, vigasztalom.

Az meg egy új kapcsolatban kicsit rosszul jön ki, hogy egyik este odaszólok a páromnak, hogy most megyek, mert az exem (akivel nagyon jó barátok vagyunk) el van keseredve, vigasztalgatnom kell úgy egy fél éjszakát.

Kivételes esetekben fenntartható az ilyen barátság, de ritka.

Olyanról többről tudok, hogy még évekig felköszöntötték egymást az ünnepeken, meg néha ráírtak egymásra, hogy mi újság, de ez maximum haveri viszony, tán még annak is kevés és ezek is elmaradnak idővel.

Nem.

Szerintem nem lehet rendes barátság az ilyenekből.

Akitől van a lányom, kénytelen vagyok.

A többivel néha beszéltem pár szót, de már megszakadt minden. Nem is bánom.