Miért keres, ha annyira boldog a párkapcsolatában?

Főleg azért írok, mert nem tudom megbeszélni ezt senkivel, a barátaim már nem akarom ezzel traktálni.

Másfél évig voltam egy barátság extrákkal kapcsolatban,de mindketten megismertünk valakit. A férfi előbb, mint én.Éreztem, hogy van valakije,de konkrétumot nem tudtam,mert nem mondta el. Az élet nekem is hozott egy férfit az utamba, és mindketten élhetnénk boldogan. Gondoltam lezárult a dolog,és neki ott van a nagy Ő, minden rendben vele. Nem keres. Azt hozzá kell tennem, h részemről mélyebb kötődés volt-van hozzá,mint neki felém. Megkértem ne keressen,mert túl szeretnék lenni rajta, lezárni őt, hogy elmélyedhessek a mostani kapcsolatomban. Fájdalmas is, mert még mindig nem vagyok közömbös iránta. Ennek ellenére mindennap keres, jönne beszélgetni barátként folytatni a kapcsolatot.Értem én, hogy a barátság hiányzik,de én nem tudom folytatni. Nekem is neki is párkapcsolatunk van már, és elvileg ő nagyon boldog. Én alakulóban vagyok. Érzem azt is, hogy a vonzalom részéről sem múlt el.

Miért keres, ha annyira megtalálta a párjában akit eddig keresett? Én pedig nem tudok továbblépni. Egyikünknek sem jó. Lezárni pedig még képtelen vagyok,mindig válaszolok a megkeresésre. Tudom ésszel, hogy a helyes,de nem tudom megtenni.

Mit gondoltok?