Én gondolom úgy, hogy a szerelem nem létezik, csak a természet és evolúció ócska trükkje, hogy az emberek szaporodjanak? Mennyire számítana nagy veszteségnek, ha kihalna a vérvonalam?

a szerelem egy eufórikus állapot, azért van, hogy a kezdeti összecsiszolódást megkönnyítse, hogy végén utód születhessen.

számodra lenne nagy veszteség kimaradni belőle

"csak a természet és evolúció ócska trükkje, hogy az emberek szaporodjanak"

Ez NEM ócska trükk. És ne félj, nem lenne kár érted.

És igen, a természet mindent bevet, hogy a fajfenntartást biztosítsa.

már azt sem értem,valaki mondja egy emberre "ő életem szerelme",majd elmúlik,évek múlva vagy előbb,majd jön valaki megint : "ő életem szerelme" és ezt csinálja végig.

felülkerekedni az érzéseken,valami többé tesz,többé mint ember,az ember csak állat,alantas féreg önmagában,eltaposni,és túlnőni való mocsok. :) én a vérvonalamat viszont sokra tartom,magát a genetikámat

a szerelem nem kell a fajfenntartáshoz,dugni meg mindenki szeret.Sokkal egyszerűbbek a dolgok az életben

Persze hogy egy trükk, nem csak te gondolod így, hanem sokkal komolyabb emberek is, pl. Schopenhauer.

Van biológiai alapja is, PEA (v.szerelemhormon) a neve. A kedélyjavító amfetaminhoz hasonló hatású hormon a szervezetben termelődik. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban emelkedik a PEA szintje, és nem kevesebb, mint 18 hónapig magasabb is marad.

[link]