Működhet köztünk a távkapcsolat?

Majd kiderül, úgyis kevés az esély, hogy vele éljed le egész hátralévő életed... (persze ha meg se próbáljátok, akkor annyi se :-D ) bár én hlyeségnek tartom a "távkapcsolat"-ot, de attól még ne hagyd ki! Csak kezeljétek jól!

Meg ez az 1 és 2 óra is relatív. Ha mondjuk lesz egy kocsija, vagy egy helikoptere, máris nem 2 óra. Különben is 1 meg 2 óra az még nem olyan óriási táv.

Lassan két éve vagyok távkapcsolatban a barátnőmmel, egyetemre 2 külön városban járunk, de közös az eredeti lakhelyünk. Hétvégénként tudunk csak találkozni, amikor meg ZH/vizsgaidőszak van hogy ennyit se. Még vannak dolgok amik megspékelték a sztorit, de mi megvagyunk. Boldogok vagyunk, lassan sikerül megoldani hogy egy városba legyünk, összeköltözésen vagyunk épp.

A távkapcsolat amolyan párkapcsolat HARD MODE. Nem könnyű, de ha jók vagytok együtt, és odafigyeltek egymásra, simán kibírjátok. Próba cseresznye. Ha nem próbáljátok meg, bánni fogod. Ha nem működik tanulhatsz belőle.

Viszont fontos hogy mind2en akarjátok. Az az 1-2 óra nem nagy távolság, nekem hihettek. Előző is írta, náluk országok közötti a táv.

Távkapcsolat csak akkor működőképes, ha:

- van perspektívája (az fél éven belül jelentősen közelebb lesz, az elég jó)

- amíg mindketten normálisan érzitek benne magatokat.

Igazából ember kell hozzá, jó kommunikáció, türelem, tolerancia, meg sok-sok kreativitás. Nekem az első távkapcsolatom rövid időn belül behalt, pedig csak két óra volt közöttünk. Másodjára beszoptam én is az Angliát, röpke négy év szerencsétlenkedés után (szerintem végigzongoráztuk már Murphy összes törvényeit oda és vissza is) most fogok kiköltözni hozzá.

Szóval, ha nem próbáljátok meg, sosem fogjátok megtudni ;)