Már éreznem kellene? Lassan 2 hónapja vagyok együtt a barátommal, és kétségeim vannak. (Egyetlen kapcsolatom volt ő előtte, az is csak 3 hónapig tartott, tehát nem vagyok tapasztalt) 18/L

Már régóta várok arra, hogy végre jöjjön valaki normális fiú, és most jött... itt van előttem, együtt vagyok vele, meg van benne minden, amit egy fiúban kerestem, minden amit elképzeltem magamban korábban "az igaziról", és ráadásul még helyes is.

Vonzódom hozzá, mégis úgy érzem, hogy nem eléggé. Pl. egy idő után (olyan 5-6 perc folyamatos smárolás után) kezdem unni a dolgot. Nem kívántam még meg úgy, hogy "basszus, most de leteperném". Úgy érzem, még egyelőre nem ragaszkodom hozzá annyira, mint ő hozzám. És ez a baj. Ő ragaszkodik. És ő már azért szeretne mondjuk lefeküdni velem, amit én nagyon korainak tartok. (szűz vagyok mellesleg) Nekem idő kell, és néha az az érzésem, hogy kicsit siettetni akarja a dolgokat. Én ezt nem szeretném és engedni sem fogom. Még nem kívánom őt úgy. És néha gondolataim közé furakodik ha meglátok egy másik jó srácot, hogy "bezzeg őt megkívánnám, ha mondjuk itt lenne előttem félmeztelen". És ilyenkor elszégyellem magam, mert hát nekem barátom van...

Meddig kellene majd várnom? Első pillanattól kezdve éreznem kellett volna a kémiát közöttünk?

Mellesleg volt egy fiú, aki majdnem 2 évig nagyon tetszett, oda voltam érte teljesen, sokáig az volt az elképzelésem, hogy ő is fogja elvenni a szüzességem, aztán mikor lett volna rá lehetőség, nem ment. Ott volt a gyönyörű félmeztelen testével előttem az a fiú, akivel mindig erotikus álmaim voltak, akitől teljesen beindultam, és már a csóknál leállítottam. Egyszerűen nem ment. Nem kívántam.

Ahogy most a barátomat sem annyira. Nem értem saját magam. Haragszom magamra.

Meddig várjak a ragaszkodás kialakulására, a szexuális vonzódás kialakulására?