Bele szerettem egy férfiba, aki 240km-re lakik tőlem. Családja van, és gyereke, hónapokig ígérgette, hogy felad mindent, hogy boldogok lehessünk, de amikor sarokba állítottam, akkor rájött hogy mégsem tudja feladni az életét?

Nagyon fájt, de próbáltam elfogadni, hisz annyira szeretem, hogy inkább elengedem, és legyen boldog nélkülem, ha már velem nem tud.De ő ebbe nem akar belenyugodni. Nem változtat semmin, de nem hagy békén. Folyamatosan hívogat, írogat, már letiltottam a fb-is, de mindig megtalálja a módját, hogy keressen. De nekem ez nem jó. Mindig felzaklat, és agyalok rajta, hogy vajon miért teszi ezt velem, miért nem enged el. Vagy ha ennyire szeret, mert ezt állítja, (nem eszik azóta, nem alszik, nem bír élni nélkülem stb...), két hete nem láttuk egymást, de mégsem jön fel hozzám, akkor miért nem lép? Miért sajnáltatja inkább magát? Én mit tegyek? Én kitartó voltam 10 hónapig mutattam az utat neki, de kevés volt ezek szerint.De azt tudom, hogy szerető nem leszek tovább. A közös életünkre készültünk, de nem meri megtenni a lépést. Inkább mindig sír a telefonba. Ne vegyem fel többé a telefont neki? De közben nagyon szeretem, és ő az életem értelme. Nem tudom mi a jó megoldás...segítenétek?