Lányok ti így együtt maradnátok a barátotokkal?

A fiú nagyon jó lelkű, nagyon szeret és jól is néz ki. Már 2.5 éve vagyunk együtt, eddig nem voltak problémák nagyon boldog voltam vele. Én egy kicsit hisztis vagyok, na jó nagyon, sokszor felkapom a vizet. Olyankor ő próbálja megbeszélni, de annyira mérges vagyok, hogy még az is bosszant ha megszólal. Őszíntén szólva nem igazán hagytam neki szabad teret, állandóan együtt voltunk, a barátaira sem volt igazán ideje, magába fordúlt és kevesebbet foglalkozott velem és a szex sem volt már a régi, unalmassá vált az is. Akárhányszor távól volt tőlem vagy csak egy másik lánnyal láttam beszélgetni már kicsaptam a balhét. Mondta is nekem, hogy már szorong, mert fél, hogy félre értem a helyzetet. Mostanában viszont nem szeretek már vele lenni akárhányszor meglátom elkap az ideg ha meglátom az unott fejét. Hiányzik azért ha nincs velem, de azok a monoton napok amiket vele tőltök csak szomorúvá tesznek. Aztán mondtam neki, hogy szakítani akarok vele ő azt mondta, hogy csak azt szeretné, hogy én boldog legyek és nem akar kínozni engem, de annyira bántotta láttam rajta, hogy majdnem megszakadt a szíve. Utána együtt töltöttünk egy nagyon szép napot. Aztán megbeszéltük nagyjából, hogy folytajuk én azt mondtam neki, hogy 50-50 hogy vele maradok. Azóta keveset beszélünk, ő szép sms-eket írt, meg hívna ha engedném neki. Amikor telefonon beszélünk nagyon kedves hozzám és megértő látszik, hogy nem akar elveszíteni.Nemsokára újból találkozunk. Mit tegyek maradjak vele és próbáljuk meg megjavítani vagy inkább hagyjam ott?