Hogyan tudnám megmondani egy lánynak, hogy nem szeretnék vele járni, de ha lehet maradjunk jóban?

Nem úgy értettem, hogy változz meg :) Rosszul fejeztem ki magam :D Éppen fordítva, nem érdemes megváltozni ha beleszeretünk valakibe, pont a változás miatt veszíthetünk a vonzerőből. Én inkább azt mondanám példának, szerelmet vallani valakinek aki nem ismer minket ( nagyon ), az annak a valaki számára ijesztő dolog, olyan mint ha egy lány virágot kap az első randin, szintén nagyon ijesztő.

Az emberek, természetüknél fogva mindennek keresik az okát ... ha már ismeritek egymást, nem fog okokat keresni, de ha még annyira nem, akkor megijedhet.

A " Tetszel nekem , járjunk " Bumm bele a közepébe csak az általános iskolás diákok között állja meg a helyét, vagy esetleg egy nívós szórakozóhelyen, de csak addig ameddig az éppen aktuális tudatmódosító szer megteszi a hatását :) Ne haragudj, de szerintem ez van.

Be akartam másolni egy Feldmár András féle értekezést, de sehol nem találom ... mindegy .

Lényeg, hogy miért is szeretünk valakit ? Mert ha olyannak mondjuk akivel nem éltünk meg közös élményeket előtte, gyakran belefutunk a kérdésbe. És itt a legnagyobb elkövethető hiba : " Azért mert .... " Ezt nem is lenne szabad folytatni ! Nem szeretünk valakit " azért mert " mert akkor az legfeljebb vágy, csodálat, hála lehet, messze alulmarad a szeretet értékének. Szeretni, igazán szeretni azért lehet, " MERT CSAK ! " Ha vannak közösen megélt helyzetek, a másik érezni fogja hogy miért, és nem keres majd rá " ésszerű magyarázatot " , ami ugye nincs, legalábbis ebben a játékban.

Van egy lány ismerősöm, nem tudom ő valahonnan találta e, vagy a saját kreációja, de egyszer azt mondta, és nagyon igaza van : " Aki kell, az kell ... nem azért amilyen, hanem annak ellenére is "

Tudod, mire törekedtem amikor vége szakadt a kapcsolatomnak ? ( Ráadásul nem is miattam, és a lány azóta nagyon megbánta, de már nem tudnám úgy szeretni mint akkor ) A lényeg, azt mondtam magamnak sokkal jobbra vagyok érdemes és sokkal magasabbra tettem a mércét :)

A megelégedés a kudarc első jele :D Ez nem tőlem származik, de a sikeres emberek akár magánéletről , akár üzletről , munkáról sportról, hobbiról egyéb kihívásokról is legyen szó, azért sikeresek, mert minden kudarc után magasabb célt tűznek ki annál, mint amiben kudarcot éltek meg, a sikeres ember életében nincs " visszajátszás " minta kosárlabdában, meg ha már itt tartunk " kétszerindulás " , nem ... nem kosarazok csak testnevelési egyetemet végeztem, lehet nem is fejeztem ki magam pontosan mert a kosárlabda nem az én profilom volt :) Mindegy

Én inkább úgy fejezném ki magam metaforikusan : ha nem tudsz eljutni egy szomszédos országba .... akkor ne próbáld meg újra, inkább célozz meg egy sokkal távolabbi kontinenst :)

"A " Tetszel nekem , járjunk " Bumm bele a közepébe csak az általános iskolás diákok között állja meg a helyét, vagy esetleg egy nívós szórakozóhelyen, de csak addig ameddig az éppen aktuális tudatmódosító szer megteszi a hatását :) Ne haragudj, de szerintem ez van."

Nem haragszom, mindenkinek joga van a véleményéhez...

"Szeretni, igazán szeretni azért lehet, " MERT CSAK ! ""

Én valahogy ezt ellentmondásnak érzem az előzőhöz képest. Ránézek valakire, és szerelmes leszek, mert csak. Ettől függetlenül ezzel a részével egyetértek, valakihez vonzódunk, valaki meg taszít, de az egész tudat alatt zajlik, és nem vagyunk igazán hatással a kialakulására.

"Az emberek, természetüknél fogva mindennek keresik az okát ... ha már ismeritek egymást, nem fog okokat keresni, de ha még annyira nem, akkor megijedhet."

Nehéz magyarul kifejezni, "her loss". Ebben a konkrét esetben, amit említettem végül az ő ilyen jellegű félelmeit használtam fel arra, hogy örökre eltüntessem az életemből. Bár ez egy kicsit gonosz volt, de sem akkor, sem most nem láttam más utat az elválásra, a barátság megszakítására. Egyébként ez teljesen típus függő, találkoztam már olyannal is, aki egy jól irányzott mosolyra belém szeretett, szóval még csak azt sem mondanám, hogy egyedi eset lennék ezzel a szerelem első látásra témával. Azzal egyetértek, hogy nem mindenki így működik, mindenkinek mások az igényei és a gátlásai ezen a téren, ezért előfordulhat, hogy valakinek jóval több kell, ahhoz hogy szerelembe essen.

"A lényeg, azt mondtam magamnak sokkal jobbra vagyok érdemes és sokkal magasabbra tettem a mércét :)"

Hát lehet, hogy hozzád képest akkor kishitű vagyok ezen a téren... :-) Majd megpróbálok változtatni a hozzáállásomon, de elképzelhető, hogy hosszú folyamat lesz.

"Néhány hónapja nem láttuk már egymást de minden egyes nap hiányzik nekem. Viszont nyitva fogom hagyni a kérdést, majd elengedem ... ha ő is szeret visszajön hozzám :) Ha nem, valószínűleg fogom az összes vállalkozásom, és egy teljesen idegen országban fogom felépíteni általuk az új jövőt, ahol semmi nem emlékeztet majd a hiányára ... "

A menekülés a múltad elől miért megoldás? Ez ilyen amerikai filmes dolog, ott is mindig elköltöznek, ha valami nem jön össze a szerelmi életükben. Természetesen könnyebbé teszi a dolgokat, ha nem találkozol valakivel nap, mint nap, de ehhez egyáltalán nincs szükség ilyen radikális lépésekre, egyszerűen tudomásul kell venni, hogy mi történt, és tovább kell lépni.

Szinte majdnem mindennel egyetértek :) Kivéve az utolsó mondatoddal, tudomásul kell venni és továbblépni ?

Próbáltad már, hogy ráparancsolsz az érzéseidre , hogy szűnjenek meg ? Ugyanúgy semmibe veszik az ésszerű akaratodat, ahogyan az elején amikor csak úgy rádtörnek, ésszerű magyarázatok nélkül.

Amerikai filmes ? Igazad van ! De azt ne felejtsük el, hogy az amerikaiak csinálják a legtöbb életszerű filmet, és az emberek nem filmeket utánozzák, inkább a filmek az embereket . Egyszerűbben kifejezve : nem zörög a haraszt ha nem fújja a szél :D

De elfogadom, van akinek ez sikerülhet, neked nyilván igen, mert ez a véleményed, nekem más véleményem van mert más az érzelmi rendszerem is, és ha már erről beszélünk azt hogy kinél mi tűnik ésszerűnek, mindig az adott egyén érzelmi rendszere határozza meg, fordítva nem

Ha túl akarok lenni valakin, hozzáteszem jelenleg nem így van, akkor nem elég ha nem találkozom vele naponta, sokkal hosszabb idő kell ahhoz, hogy ne tudjanak újra fellángolni az érzések. Mindegy, ez hosszú ...

Egyszerűen azért tenném, mert nem akarnám hogy a nyomasztó hiányérzet hátráltasson a karrieremben.

Őszintén megmondom, szeretem annyira a lányt, hogy azt akarjam a legjobb élete legyen, még akkor is ha ehhez nem én kellek majd neki. Van bennem tartás, és tisztesség elég erős és elég okos vagyok ahhoz, hogy belássak dolgokat, bocs ha ez nagyképűen hangzott, nem ez volt a szándékom.

Viszont tudod mit nem akarnék soha ? Ismerni azt akit helyettem választana, tudni sem akarnám hogy ki az ... őróla sem hallani nem akarnék soha sem látni egyáltalán az életben

"Viszont tudod mit nem akarnék soha ? Ismerni azt akit helyettem választana, tudni sem akarnám hogy ki az ... őróla sem hallani nem akarnék soha sem látni egyáltalán az életben."

Hát ebben erősen eltérünk, bennem az égvilágon semmit nem vált ki a csóka, akivel végül összejött. Az egyik haverom volt, azóta találkoztam vele, párszor, eldumáltunk ennyi. Ha a csaj ezt akarja, hát legyen, az ő élete. Én csak őt kerülöm, és elvárom tőle, hogy ő is kerüljön engem. Ezt sikerült is elérnem. Minimálisan bennem van, hogy nem szeretnék abban a városban dolgozni, amiben ő is, nehogy véletlenül is összefussunk, de ha ott kapnék jó állást, akkor nyilvánvalóan elvállalnám. Az egyedüli szar dolog az egészben, hogy a remény még több, mint 5 év után is kapaszkodik a maradék 0.001% esélybe, hogy esetleg valami véletlen folytán összejövünk. Ha ez nem lenne, már rég elfelejtettem volna a csajt. Valószínűleg ez már végleg velem marad, hacsak nem találok valakit, akibe hasonló intenzitással bele tudok szeretni. Erre nem látok sok esélyt, de így is elviselhető az életem szemben azzal, amikor nap, mint nap találkoztam vele... Szóval én ezt a külföldre költözést csak ő miatta egy kicsit túlzásnak tartom...