Szerintetek velem van a baj? (több lent)

Van egy lány ő az első szerelmem mára már az "exem" mivel voltak veszekedések és nem bírta ki a távot 6 nap után miután haza jöttem és ez lett belőle egyszóval szakított velem. Volt 1 hónapos szünet mivel letiltottam őt írtam neki egy búcsú üzit amit kiderült hogy meg sem kapott mert ő már chatről előtte letiltott engem na mind1 csak rossz volt megtudni hogy 1 hónapig meg sem kapta.. nem ez a lényeg ebben az 1 hónapban szinte mindennap sírtam elkezdtem cigizni is alkoholizálni elég durván és nemrég újból felkerestem és bejelöltem és sikerült mindent megbeszélnünk de már nem akar semmit max barátság mivel ott a suli és az hogy fél hogy megint az lesz ami megtörtént.. Na de viszont én ezt így nem bírom küzdök ezerrel mindennap azt hittem ebben az 1 hónapban sikerül elfelejtenem meg kiszeretnem belőle és azt hittem hogy ó okés majd jön egy másik hát előttem áll az élet..stb de nem..rájöttem én nem vagyok ilyen és és számomra ő a tökéletes és nem azért mondom ezt mert ő az első hanem azért mert minden megvan benne ami nekem kell és elsőre ezt megtaláltam és hiányzik és nem tudom megőrülök teljesen megbolondulok nélküle nem megy nem egyszerűen nem bírom.. nem akarom azt sem hogy elrontsa a sulit én miattam mert akkor egy életre megutálnám magamat de nem tudom nem lehet egy közös valami középút? mindenki azt tanácsolta az 1 hónapba hogy hagyjam őt békén...stb de de nem tudom azt hittem sikerül de nem... és hogy "bolond aki sír egy lány után" akkor én most bolond vagyok? Egyszerűen nem bírom csak őt tudom szeretni és senki mást annyira de annyira és tökéletes volt az együtt töltött időm vele és nem tudom mit tehetnék nem fogalmam sincs megfogok így bolondulni,próbálom lekötni magamat a sulival,gitározással a bulizással de nem megy egyszerűen annyira a központ lett számomra hogy mindent megtennék hogy visszakapjam szó szerint a világon akármit elvállalnék csak hogy újból együtt legyünk és sikerüljön minden és boldogak legyünk... Mondtam hogy nem kell már a távkapcsolat és ő is mondta persze nem is kell nekem de ő kivétel..ő érte bármit megtennék és bármilyen távot kibírnék ahogy eddig is kibírtam ezután is kibírnám érte és vállalnék minden felelőséget..De nem bírom ezt tovább nem akarom megszakítani vele a kapcsolatot mert az még szörnyűbb volt hogy nem beszélgethetek vele de viszont nem akarom elkövetni azt a hibát amit ez előtt hogy féltékenykedtem nagyon és hát ez eldurvult... és én azt mondom hogy az ember érdemel egy második esélyt és hogy az ember a hibáiból tanul és ez amúgy is első volt tapasztalatlan voltam de mára már megtanultam sokmindent és hát most itt vagyok..összetörve rászokva az alkoholizmusra,cigire (soha nem gondoltam volna hogy ez lesz belőlem) és nem tudom mi tévő legyek de számomra az nem megoldás hogy megszakítsam vele a kapcsolatot mert nem bírnám ki..mondták hogy rosszabb vagyok mint egy kislány hogy ennyit izélek de hát én nem vagyok az a tini aki azt mondja hogy á jó jön másik legyen sok k**vám és ez a boldogság..számomra nem én csak 1-et tudok szeretni de azt nagyon és azért az egyért mindent megtennék.. azt is mondták hogy ha szeretem akkor engedjem el őt de épp ez az hogy annyira szeretem hogy nem megy.. (bocsi hogy ennyire sok lett de még így se írtam le mindent) De a kérdés: Szerintetek hülye vagyok hogy ennyi mindent megtennék és még szeretem? és reménykedjek folytatásban egyszer? bár ha azt mondjátok hogy hülye vagyok akkor sem fog ez változni.