Mit tegyek? Mit lehetne tenni ilyen helyzetben?

A barátom ? (29 éves) és én (24) 3 napja összevesztünk. Azóta nem beszéltünk. Nem tudom,hogy közeledésként de vasárnap is írt (nem írtam neki) és tegnap is írt facen az egyik képemhez de olyan semlegeset....mintha nem is egy pár lennénk. Nem keres,pedig várom,hogy írjon. Sok a problémánk: az ő gyerekes viselkedése (amit be is ismer)a mentális problémái de ez a legkevesebb,igaz a hangulatváltozását nehezen bírom,egy másik nő,a féltékenység (főleg részemről)a bizalom hiány ami abból adódik,hogy nem ad okot a bizalomra ,a távolság,kevés időt tudunk együtt tölteni,hogy nem jutunk előre a problémák megoldásában,szeretnénk összeköltözni,de neki sajnos nincs munkája,hitele van,meg nem is úgy tesz mint aki ezen lenne,mert folyton a testvéreire hivatkozik, h nem mennek dolgozni hiába beszélt már velük sokszor,de azt nem mondja el otthon hogy ő külön életet akar és el fog költözni,azt sem tudom biztosra,hogy azt elmondta -e egyáltalán,hogy én vagyok neki,mert nem mer haza vinni a családi légkör miatt, (állandó náluk a veszekedés,kiabálás)és hogy én úgy érzem nem tesz értünk semmit. Eddig másnap mindig kereset de most...Azt sem mondja,hogy találkozzunk és beszéljük meg személyesen. Idáig mindig én kértem de mindig csak én? ha annyira fontos lennék neki keresne :'(

Legszívesebben írnék neki hogy szeretem ,látni akarom,ölelni szorosan,csókolni,fogni a kezét,érezni az illatát és hogy beszéljük meg ezt de amig nem tudom biztosra ,hogy igazat mond meg egyáltalán mi van addig mit tudok lépni? Futni sem akarok utána hogy azt higyje bármit megtehet velem.