Mi van akkor, ha a felek nem akarják szeretni egymást, mégis kb mindig megoldják, hogy legyen vmi?

Együtt voltak, egész sokáig, aztán nem, mert nem passzoltak, mások, nem illenek össze, de ment a csikicsuki, szeretlek is meg nem is, hónapokig, a felek mással is voltak, de állandóan egymást akarták. Aztán egyikük már csak haverságot akart nyomatni.

- De hát az lehetetlen - mondta a másik -, mivel ezzel már túl sokszor jöttél nekem és mindig jött a szeretlek-időszak, meg az akarlak...

Mivel barátkozni nem tudnak, maradt a szex-csevely felállás. Kilőtték a napi szintű kapcstartást, és maradt a heti 1 alkalom, duma, együttlét.

Ha elcsitulnak az érzelmek, lecsillapodnak a felek, helyrerázódnak a konfliktusok és a sok szar, elképzelhető, hogy normalizálódjon a helyzetük, bármilyen értelemben? Persze tény, hogy nem normálisak... :D Hol egyik, hol másik lyukad ki oda, hogy "hagyj el, már nem szeretlek" aztán jön a "de szeretlek..." Ha pedig felmerül a kérdés, mi értelme ezt művelni,... elég furcsa lenne, mert egyikük se tudna rá válaszolni. Ja de 1x egyikük feltette e csodás kérdést ("mi minek beszélünk még??") mire meg is válaszolta ő maga: "mert szeretlek..." És pont ez a fél volt képes azt mondani "már csak barátként szeretlek"... Amiből lett szeretői felállás O.o

Hasonló tapasztalat? Javulásra esély? Teljes elválás vagy újra együtt verzió? Sehogyse jó szinte...