Jól tettem, hogy véget vetettem neki?

Szóval volt egy kapcsolaton a srác két évvel idősebb volt nálam, és ezáltal, ő úgy érezte, hogy ő okosabb, ő jobb, neki jobb ötletei vannak én meg buta vagyok, naív vagyok, és nincs önálló gondolatom. De ez persze csak egy idő után tudatosult bennem, elsőre úgy éreztem, hogy na végre egy srác aki tud irányítani is, nem mindenről nekem kell döntenem. De ez eldőlni látszott és már semmiről se dönthettem. Mindig mondta, hogy az lesz amit én szeretnék aztán addig szórakozott míg az lett amit ő akart. Ha meg ellent mondtam én voltam a sz.ar alak. Próbáltam támogatni, mert elvesztette egy családtagját de szerinte még ezt is rosszul csináltam. Állandóan azzal jött, hogy keveset vagyunk úgy együtt, és hogy ez az én hibám ( persze mert nem akartam, hogy abból álljon a kapcsolat, hogy összejárunk egy-egy éjszakára, később meg már egyáltalán nem akartam vele lenni.)

De mindemelett viszont sokat segített nekem, pl tanulásban, meg más dolgokban..

De a végére már nem mertem előtte a kedvenc zenémet hallgatni mert, tudtam, hogy lesajnálná mert ő nem szereti,nem mertem vezetni úgy, hogy ott ült mellettem, mert fél évvel hamarabb szerzett jogsit mint én, és ezt ő úgy értelmezte, hogy akkor profibb is és beleszólhat mit hogy csinálok, állandóan piálni akart menni, holott tudja, hogy nem szoktam, nem is szeretek piálni, és aztán 1 év után besokaltam, és véget vetettem ennek.

Külső szemmel nézve milyen volt ez az egész?

17L 19F