Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek így élhetünk párkapcsolatban?
Sziasztok!
A barátommal 3 éve vagyunk együtt, és eljött az idő,hogy egyetemre menjek!
Előre leszögezem hosszú és komoly párkapcsolatot tervezünk, egy időben az is tervben volt,hogy nem megyek tovább egyetemre, hanem összeköltözünk, de végül csak a suli mellett döntöttem! :)
Szóval.. Az elmúlt 3 évben szinte együtt éltünk a barátommal, minden nap együtt voltunk, együtt is aludtunk, hol nálunk, hol náluk. Most viszont egy olyan egyetemre kerültem be, ami körülbelül 40-45 autókázásra van az otthonunktól. A barátom nem tud velem együtt odaköltözni, neki itt van munkahelye, és nem akarja itt hagyni, mivel,hogy a mai világban örül az ember,ha van egy jól fizető munkahelye... :) Az egyetem 3 éves (+ 1 év gyakorlat,amit itt is el tudok végezni). Aggódtam,hogy majd tönkre teszi a kapcsolatunkat a távolság és a megszokás,hogy 3 éven keresztül együtt keltünk-feküdtünk. Csak hétvégén tudunk majd találkozni, most kaptam el az órarendemet és leginkább délelőtt vannak óráim, mikor a barátom is dolgozik, így arra gondoltam,hogy hétköznap is tudnánk néha délután találkozni, vagy ő jön el estig hozzám vagy én jövök haza :)
Szerintetek ez működhet így, ez normális? :)
A terv egyenlőre az,hogy az egyetem után összeköltözünk egy panelban (hisz az olcsóbb,mint egy házat venni rögtön) és akkor remélhetőleg már én is hozok egy kis pénzt a házhoz és gyűjtögetnénk a közös életünkre :) Persze ez csak terv egyenlőre! :)
Ti mit mondatok? Véleményeket kérek, és légyszi kort-nemet írjatok!
Előre is köszönöm! :)
válasza:Sajat tapasztalatom alapjan ilyen szituaciokban a kapcsolat nem marad meg, aki egyetemre megy az talal maganak jobb part. Az tuti hogy nem fogtok minden nap egymashoz rohangalni, szepen beall majd a hetvegi talalkozasokra, mert neked lesz dolgod azert az egyetemen (amugy miota hivjak a 3 eves sulikat egyetemnek?)
Lesznek uj ismeroseid uj barataid, lesznek bulik, folyamatos kihivas alatt leszel. Persze csak ha valamennyire szep is vagy, ha ronda akkor nyilvan nem.
Köszi a kedves válaszokat, úgy látom, csak én stresszelem túl a dolgokat :)
Kedves utolsó!
Először is nem csodálom,hogy így le vagy pontozva. Ha szeretjük egymást, miért "állna be hétvégi találkozásokra?" ez csak rajtunk múlik! Az egyetemről meg csak annyit,hogy a 4. év szinte csak gyakorlat, csak (valószínűleg) hétfőn kell bemenni pár órára. De neked is köszi a választ! :)
válasza:a barátom szegeden tanul en meg debrecen mellett lakok, 4 ora buszozasra van tolem, de mar tobb mint 1 eve igy van, most meg lesz 1 ev aztan vege, de ki lehet birni.
40 perc azert tunik hosszunak es soknak neked mert idaig sulve fove egyutt voltatok most meg egy kis tavolsagtol megijedtek. Ertheto, de meg lehet szokni hogy csak hetvegen talalkoztok, nehez de meglehet :)
válasza:kedves kerdezo,
az ertekeles meg a "lepontozas " szart sem er. Az emberek altalaban a sajat velemenyuket szeretik visszahallani, az igazsagot meg nem szivesen veszik.
Latod te is csak azt fogadod el, ami egybevag a te velemenyeddel es elkepzeleseddel. Nem valaszt varsz hanem megerositest.
En viszont tapasztalatbol beszelek, en is jartam egyetemre, es egy ilyen kapcsolatot sem lattam tulelni mint a tied.
Persze lehet te leszel majd a kivetel, de ha nem, majd azert jussak eszedbe, hogy lam, a lepontozott csavonak megiscsak igaza volt :)
válasza: válasza:Kedves negatív válaszoló!
Annyiban egyetértek veled, hogy sokan csak a saját véleményüket szeretik visszahallani, hiszen jobban esik az embernek, mint átértékelni a gondolkodásmódot. Ez igaz.
Viszont az eredeti kérdésben rád kell cáfolnom. Nagyon sok kapcsolatot látok magam körül, sok régi osztály- és évfolyamtársam példáján, akik túlélték az egyetemet, még akkor is, ha nem egy városban töltik azt. Úgy vélem, hogy az egész az ember szívében dől el. Ha szeretem azt, akivel vagyok, és szeretnék később is vele maradni, akkor teszek is azért. Ha esetleg jó az önismeretem, és tudom, hogy bizonytalanabb személyiség vagyok, akkor kerülöm a kétértelmű szituációkat, kísértéseket. Mivel a kedves kérdező nem kollégiumba kerül, úgy vélem, hogy negyed annyi kísértés nem fogja érni, mint a legtöbb egyetemistát, aki félig el is költözik otthonról.
Nekem a suli 30 km-re volt itthonról, naponta "ingáztam", ép úgy, ahogy a kérdező, ráadásul délutáni órákra jártam. A párom innen 100 km-re dolgozott, három napos ingázásban. Három nap itthon, három nap munkában. Túléltük, együtt vagyunk, szeretjük egymást. A múlt idő csupán arra szól, hogy most már megváltozott mindkettőnk életritmusa. Kísértés ugyan előfordult, mégis ellenálltunk neki, mert kellünk egymásnak, és nem akarjuk elveszíteni a másikat.
Szóval tapasztalatból beszélek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!