Vak szerelem, puszta egyszerű agresszó vagy felhőtlem szenvedély?

A jelenlegi párrommal több mint egy éve vagyunk együtt.Több mint 8 éve ismerjük egymást látásbólVolt egy közös barátunk akirevalótekintettel (mert h elvileg én tetszettem neki de soha nem vallota be)a szián kívűl nem szoltunk egymáshoz 8 éven keresztül.A közös barátunk mindig hivott engem is (lány) és a jelenlegi páromat is bulizni de valamiért éveken keresztűl mindíg csak az egyikünk ment el.Soha nem taliztunk partikba.

Tavaly ez megváltozott én is elmentem egy koncertre ahova a közös barát hívott és a párom is.Meg is lett az eredménye koncert után hazamentünk és 6 órán keresztűl szerettük egymást mintha beakartuk volna pótólni a múltat.

Összejöttünk miénk volt a világ a családjaink is imádtak minket.Büszkék voltak ránk mert voltak terveink.

Neki van egy fia egy nagyon rossz házasságból.Elfogattam.

Minden szuper és 3méterrel a felhők fellet éreztem magam mígnem egyre több dolog derült ki h nem is igaz,egyre több dologban nem egyezett a véleményünk és a világnézetünk majd elcsattant az első pofon ,a második, harmadik ...............sajnos majdnem betört a fejem is.

egy hónapig nem találkoztunk mert elutaztam.

hazajöttem és az utcán összefutottunk.azota megint együtt vagyunk de titokban.Egyáltaqlán nem félek töle, van szabad akaratom,azt teszek amit akarok,segít megovni a rossz döntésektől(márpedig azok a pofonok azért csatantak mert nem vagyok az a behodolos fajta)

Imádom a jellemét ,a nagy szívét és vele akarok lenni!

Lehet még ebből valaha boldog kapcsolat?Vagy csak ámítjuk magunkat.Hogyan mondjam el a családomnak?Hogy vigyem vissza a családomba mint teljesjogú családtag?Vagy ezt inkább felejtsem el?

Nem tudom mit tegyek kellene egy barát ?vagy szihologus akivel ezt megtudom beszélni és segít végig csinálni akármerre is indulok el?(vagy vele vagy nélküle)

Köszönöm hogy időt szántál rám és a fájdalmas kérdésemre írtál valami hasznos választ amibe talán tudok kapaszkodni!