Harcoljak a szerelmemert vagy legyek "okos" es hagyjam az eszem donteni?

Egy nagyon erdekes helyzetbe kerultem, talalkoztam egy sraccal es ugy jol elvoltunk randizgattunk meg ilyenek, aztan elhangzott a "szeretlek" szo meg minden, de aztan ebbol egy tavkapcsolat let, ugy hozta a sors. De ugynugy beszelunk minden nap, telefon, Skype, meg kb havonta egyszer tudunk talalkozni. De az egyik nap a kepembe mondta hogy o most nem tudja magat elkotelezni, addig nem ameddig nem elegedett sajat magaval. Most nagyon kemenyen epiti a karrierjet ejjel nappal dolgozik, es en ezt megertem de nagyon nehez. Aztan nem reg mondta hogy az ex-e terhes lett, es nagy nehezen kinyogte hogy ez ot nagyon zavarja hogy o ost egy masikk ferfitol terhes, mert eggyutt terveztek a jovojuket, es ossze szerettek volna hazasodni meg minden.(ok majdnem 5 evig voltak eggyutt, mi 5 honapja) Aztan azt mondta azt hiszem meg mindig szerelmes vagyok bele. Ez nagyon fajt de aztert elfogadtam es mondtam neki hogy en csak azt akarom hogy boldog legyen en felre allok, vegul is ugy sem vagyunk hivatalosan eggyutt. Mondtam neki hogy nem szeretnek 'masik no lenni'. Aztan mondta hogy en vagyok az akivel egesz nap beszel, elalvas elott, felkeles utan, en vagyok az akinek mondja hogy szeretlek minden nap. Es azt hogy szerelmes meg bele azt elhamarkodottan mondta, de neha van hogy felkel es ragondol meg arra hogy hianyzik neki, meg hogy szereti. De engem nagyon szeret es nem akar elvesziteni. Szoval eleg sok mindenen atmentunk mar es igazabol nem is vagyunk hivatalosan kapcsolatban, de ez igy nagyon nehez nekem. Nem tudom mit csinaljak, az eszem azt mondja hogy jobbat erdemlek, es hogy nem kene ezen keresztul mennem de a szivem az ellenkezojet mondja, annyira szeretem, nem tudom elengedni. Amugy o nem se*gfej, egy remek ember tenyleeg csodalatos. De nem tudom hogy mit csinaljak! Tudom hogy szeret :((