Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A férjem unalmasnak találja a szexet velem, mégis minden nap akarja, mit tegyek?
Az utóbbi időben nagyon megváltozott a viselkedése, úgy viselkedik szex közben mint egy depressziós, semmi nem jó neki.
15 éve vagyunk együtt, van két gyerek, a kicsi most 10 hónapos. Van rajtam még 1-2 kg plussz, főleg a hasam nem szép még, de eddig jó volt a szex, szülés után is kívánt a férjem, akkor most mi baja.
Minden nap akar szexelni, de ez mostanában sokszor összeveszésbe fullad. Unalmasnak találja amit csinálok, azt mondta nem tudom meglepni.
Próbáltam új dolgokat, apró praktikákat bevetni, ami máskor bejött, de most semmi nem hatja meg.
Mikor próbáltam vele erről beszélni, annyit mondott, unalmas vagyok, mindenem tág, lötyög.
Nem is akar belém élvezni, inkább az orális szex jön be neki. Velem odaadó az ágyban, kielégít meg minden, de aztán én hiába próbálkozok vele, van úgy hogy pornóvideót kezd el nézni, hátha az feldobja. Engem et lelomboz, így meg 2-3 óráig is eltart a dolog, mert mindig csak keresgél a videók között.
Én elhiszem, hogy nem vagyok most még a topon, elkezdtem tornázni is már, de a hasam még tényleg löttyedt, és ott lent is kitágultam. De akkor mit tegyek, hogy újból a régi legyen? Mert neki a szex fontos része a kapcsolatnak, tényleg minden nap akarja, de ez így csak küszködés, várja tőlem a nagy csodát, én meg teljesen le vagyok fagyva.
Kérlek segítsetek, mit tudok tenni? Ha férfiak tudnak írni, voltatok-e ilyen helyzetben, ti hogy látjátok mit tehet a párotok ilyenkor? Tudom hogy mindenki megunja a másikat előbb-utóbb, és egyre kevesebbet szexelnek, de az én férjem nem úgy van hogy rám sem néz egy hétig, hanem minden nap kezdeményez, aztán szex közben meg lelankad.
És emiatt ingerültebb is velem, mint szokott, pl. ha elejtek valamit rögtön kiabál, ha megyünk valahova, és felveszek egy ruhát rögtön cikiz hogy hogy nézek ki vegyek fel másikat, mindenben kritizál, cseszeget.
Itt a vég?
Kérlek segítsetek, mert már csak sírdogálok napközben, és félek az estéktől, mert minden este kezdődik a rémálom!
Tévedsz! Nem végig volt az. Az eleje szép volt, ahogy a nagy könyvben megvan írva. A megalázások az utolsó intervallumban történtek, hasonló szintűek, amik a kérdésben is vannak. Én nem tűrtem el. Nekem nem fért bele az értékrendembe.
A gyerek meg nem lehet indok szvsz egy széthullott kapcsolat mindenáron egyben tartására! Az én szüleim is elváltak, és nekem megkönnyebbülés volt. Sokkal jobban szenvedtem volna, ha miattunk együtt maradnak.
"Viszont a Kérdező valamiért szült 2 gyereket ebbe a kapcsolatba. Valamiért csak úgy gondolta, hogy ezt szeretné. Talán azért mert régen ez egy tényleg működő dolog volt kettejük között?"
Pedig sok nő létezik, aki azért szül, mert abban reménykedik, hogy attól majd javul a kapcsolat. Vagy csak úgy...azért, mert ő már szeretne. A legtöbb egyáltalán nem annyira tudatos ebben. Előfordul, hogy azért senyvednek egy házasságban, mert már eleve nem olyan értékrendű férfihez mentek hozzá, akihez kellett volna.
#41
Értem, akkor félreértettem tényleg.
Azt viszont sosem tudod már meg, hogy ha a megfelelő időben valaki azt mondta volna nekik, hogy egy párterapeuta segíthet és elmennek akkor is elválnak e, vagy most arról mesélnél milyen jól megvannak még mindig a szüleid.
Válságok előfordulhatnak a legjobb kapcsolatban is. Vannak kisebb problémák amik könnyen kezelhetőek és vannak nagyobbak amik néha túlnőnek az emberen.
Ekkor jó eljön egy segítség, és megoldhatóvá válik. Amikor már sértegetés van akkor komoly a zűr, de még nem a vége.
"Pedig sok nő létezik, aki azért szül, mert abban reménykedik, hogy attól majd javul a kapcsolat."
Sajnos ebben meg neked van nagyon igazad.
Kérdező, én ugyanebben a helyzetben voltam, bár velem nem akart minden nap szexelni, tőlem elfordult, de amikor szökő évenként mégis megtörtént a dolog, igazából ugyanígy viselkedett. Ha én kezdeményeztem, szinte gúnyosan, mereven viselkedett, és kaptam rendesen a beszólásokat. Mindent megtettem, intim torna, gyors fogyás (azóta is lóg a hasamon a bőr) szexi fehérnemű....de gyorsan elegem lett. Elfordultam tőle, bezárkóztam, és sajnos nem is igazán történt aztán már semmi.
Most váltunk el, a gyerekem 4 éves. És csak azt az egyet sajnálom hogy nem váltam el hamarabb. Nem leszek még egyszer lábtörlő egy kapcsolatban, az önbecsülésemet nem teszem függővé egy másik embertől. Nekem ne merészeljen beszólni senki, hogy nézek ki miután az ő gyerekét hordtam ki és szültem meg. Mert ő sem egy James Bond, de én ezt nem hánytorgatom fel.
Nem azt mondom, hogy csak a válás a megoldás, de hidd el, ha nem változtat a férjed sürgősen a hozzáállásán akkor te tönkremész bele lelkileg és a gyerekeidnek egy boldog, kiegyensúlyozott anyukára van szüksége. Én olyan depressziós voltam, hogy sokszor mondtam ki bizonyos élethelyzetekben: ebből elég volt, meg akarok halni.
De úgy döntöttem, hogy nem halok meg. Még nem. Hanem élni fogok, a saját szabályaim szerint. Mert ha én nem vagyok erős és egészséges lelkileg, összeomlik a család. A nő lelke tartja össze az egészet, hidd el.
Ajánlok egy-két könyvet, hátha segít:
Eva Maria Zurhorst: Szeresd önmagad és mindegy, kivel élsz (nem váláspárti, olvastasd el a férjeddel is valahogy)
Müller Péter: Boldogság
Csernus Imre: A nő.
Párodnak estleg: Csernus Imre: A férfi
"Előfordul, hogy azért senyvednek egy házasságban, mert már eleve nem olyan értékrendű férfihez mentek hozzá, akihez kellett volna."
Ez nagyon igaz, viszont fordítva is. Ezért is nem értem mikor valakik ragaszkodnak a régi, "házasság és csak utána összeköltözés" elvhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!