Mit kéne tennem? Szakitsak vele? (lent) 18/L Értelmes válaszokat.

Lehet kicsit hosszú lesz,köszönöm aki időt szán rá hogy elolvassa.Szeretem a barátomat,és nem igazán akarok szakitani vele,de néha meg fordul a fejemben hogy logikailag lehet hogy jobb lenne.Nyilván nekem is vannak hibáim,nem vagyok tökéletes,de ezekről maximum ő tudna mit mondani,hogy mi a baja velem stb,ha kérdezek hogy mondja meg mi zavarja bennem,a viselkedésemben,azt mondja hogy semmi,de szerintem ez nem igaz.Vannak jó tulajdonságai is,sok minden érdekli a világ dolgaival kapcsolatban,sok mindenben tájékozott,elfogad engem igy ahogy vagyok,nem beszél ki senkit,nagyon becsületes,majdnem a legbecsületesebb akit ismerek,nagyon segitőkész,családszerető,tehát most fölösleges sorolni,sok jó tulajdonsága is van.Állitólag ő is szeret engem,sokszor mondja,néha érzem is.Viszont mégis,annyi mindennel fel tud idegesiteni,állandóan ezt mondja nekem hogy igazam van és változtatnia kéne,de egyáltalán nem próbál változtatni,csak azt mondja hogy nem tud ezeken a dolgokon.Zavar hogy szinte mindennek a negativ,rossz oldalát nézi,hogy bár elvileg szeret engem,és vannak barátai,de úgy általánosságban az embereket utálja,úgy gondolja hogy őt mindenki lenézi,nullának tartja,semmibe veszi,de köznen ő is lenézi az embereket,többnek tartja magát az átlag embereknél,utóbbit,azt hogy többnek tartja magát és azt hogy utálja őket nem én gondolom,ő mondta.Zavar hogy füvezik néha,iszik(nem úgy kell elképzelni hogy ebből áll a napja,de a minimum 2-3 sör az mindennap-max minden másnap alap dolog).Zavar,és nem tudok megbékélni vele,hogy bár elismerem,nem keres sokat,de a fizetését majdnem teljes mértékben az anyjának adja(együtt laknak)a többit meg elsörözi,és még fagyizni sem tudunk együtt elmenni,maximum ha én kifizetem,de akkor meg jön a következő nehézség,hogy ő nem akar velem jönni sehova,mert(szerinte)túl szép vagyok,(egyébként ez nem igaz,teljesen "átlagos"lány vagyok)fiatal,ha bepróbálkoznak akkor elmondása szerint,ő úgy gondolja neki kéne megvédenie,mert az ő barátnője vagyok,de ő inkább elkerüli a konfliktusokat stb...és ezáltal velem nem olyan egyszerü eljönni valahova mint a haverjaival.Másik dolog ami zavar,hogy jópárszor eljátszotta velem hogy megbeszéljük hogy átmegyek hozzájuk pl holnapután,erre kiderül hogy az egyik közeli barátja gondolt egyet és átment hozzá,ezért inkább menjek haza,majd menjek át következő nap(kb 15 percre lakom tőlük,szóval nem a távval van a gondom),vagy maradjak,csak éppem 20-30 percekre bemegy a haverjához(az anyjának nem vagyok szimpatikus,ezért nem enged be,ha nem muszáj,barátom meg ez ellen sem nagyon próbál semmit tenni,bár jó,lehet nem is tudna).Mondtam ezzel kapcsolatban a barátomnak hogy értem én hogy a több éves barátait nem fogja miattam elhanyagolni,nem is akarom,csak akkor beszélje meg velük hogy mikor én átjövök hozzá,a barátai nem,és forditva,magyarán ha a barátai mennek akkor én nem,de ebbe sem ment bele mondván hogy nem fogja nekik azt mondani,hogy ne jöjjenek át bizonyos napokon,mert ez mindig igy volt hogy akkor jöttek amikor akartak.Lehet hogy ebből amit irtam,most olyan mintha nem szeretném őt,de szeretem,főként pont ezért nem szeretnék szakitani,de már néha úgy érzem megőrjit ezekkel a dolgokkal,pedig azt hiszem valahol nekem van ezekben igazam,amennyire lehet korrekten próbálom megoldani,de néha úgy érzem esélytelen.