Szerintetek van értelme újra kezdeni?

Több mint egy éve voltunk együtt a barátommal, egy hete szakítottunk,igazából egy kis vita miatt, ami betette nála a kaput... egy ideje már megromlott köztünk a kapcsolat, szakított velem, aztán én vele, de másnap azonnal kibékültünk, mert nem bírjuk egymás nélkül annyira szerelmesek vagyunk egymásba. Napok óta kattogok küzdök magammal, h nem hívjam ne keressem, hiszen megmondta, szeretné, hogy vége legyen mert csak tönkre tesszük egymás életét. De nem bírom nélküle, nem tudok nélküle élni szeretném vele helyre hozni, most tényleg igazán. Nem alszom, nem eszem, neten olvasgatok elemzem a kapcsolatunkat, ki mit rontott el, hol lehetne ezeket a dolgokat helyre hozni, kinek miben kell engednie a másik fél irányában. Már látom az ok okozati összefüggéseket értem, h mit rontottunk el :(

Igazából a szakítás oka az volt, h renettenetes csúnyán beszélt velem nagyon sok alkalommal.. sokszor anélkül, hogy okot adtam volna rá :(

Ha bulizni ment/ mentünk és ivott.. sokszor addig provokált amíg veszekedés nem lett, telejsen mindegy volt h örömmel vártam-e haza vagy épp már előre rettegtem h vajon miket vág majd a fejemhez. :( Emiatt sokszor frusztrált és bunkó voltam vele már az előtt h elment volna.. sokszor amikor elmentünk rosszul éreztem magam a társaságban mert féltem, h mi lesz ha haza megyünk. Én türelmetlen voltam vele, nagyon sok mindenben. Sokszor úgy éreztem (illetve mindig), h minden az én nyakamba szakad.. az ő sulis ügyei az én sulis ügyeim.. én szóltam neki mindenért mert semmit nem tudott észben tartani és ez sokszor akkora súlyt tett rám, hogy nem tudtam türelmesebb lenni vele :( Alapban is hajlamos vagyok a stresszre és sokszor másoknak semminek tűnő dolgok miatt is képes vagyok idegeskedésre.. amivel tudom, h sokszor az ő kedvét is elrontottam :(

Annyi mindent elrontottunk.. annyi minden negatív dolog volt a kapcsoltunkban amihez nekünk semmi közünk nem si volt...

Pl.: az ő anyukája és nővére egy barátnőjét sem kedvelték soha.. hát nem én lettem a kivétel.. anyukája első másodperctől kb átnéz rajtam.. (félre ne értsétek, nem azt vártam volna h körbe ugráljon, csak egy kis érdeklődést) nővére pedig folyamatosan ellenem hangolta :( amikor külön voltunk és hazament folyamatosan voltak a veszekedések... ugye azí írásos kommunikáció miatta nézet eltérések.. más hangsúlyban érezte stb, őt frusztrálta h hiányzom neki.. plusz otthon rágták a fülét.. hétvégén nálam volt, annyira bolog voltam azt mondta ő is.. rá 3 napra pedig szakított velem.. (most ugye épp otthon van)

Bármit megtennék megpróbálnék, h rendbe tegyem vele a dolgokat nem akarom feladni :'( mert a sok negatív dolog ellnére, soha nem szerettem még senkit annyira mint Őt!!

De nem tudom van-e értelme, nem keres.. ha keresem is rideg velem (tudom, azért teszi mert így könnyebb neki)

Idén úgy volt, h együtt fogunk végre telejsen külön élni, nem tudok arra godolni, h nélküle éljek nélküle csináljak bármit :'(

Köszönöm ha elolvastad, bocsánat, h ennyire hosszú lett :(