Hogy tudnám elfelejteni? Vagy egyáltalán mit tegyek?

Két hete ballagtam el az általános iskolámból, ahol volt egy fiú osztálytársam, akibe szerelmes vagyok még mindig. Szerintem egyébként én is bejöttem neki, és mindketten el tudtuk volna képzelni egymással egy kapcsolatot (szerintem ő is velem). A baj az volt, hogy ő is meg én is félénkek voltunk, és ha ő nyitott is felém, de egyikünk sem volt ahhoz elég bátor, hogy bevalljuk egymásnak, hogy mit i érzünk. Iszonyatosan szomorú voltam mikor elballagtunk, mert tudtam, ebből már nem lesz semmi, mert más középsuliba megyünk, és nem hiszem hogy nagyon találkozni fogunk egymással. Én ennek ellenére hülye voltam és nem mondtam el neki mit érzek. Na mindegy. Ballagás után egy hétig kb. úgy voltam vele, hogy nem érdekel, lesz majd valaki más aki iránt ugyanígy fogok érezni, és hogy erős vagyok, engem senki nem gyengíthet meg, de be kell látnom, ez nem így van. Annak ellenére sem, hogy mindig eljárok barátnőimmel egy társaságba, ahol fiúk is vannak. Most látom, hogy hiába i hitegettem magam, nem tudom elfelejteni. Ez véglegesen ma bizonyosodott meg, mikor vele álmodtam. Azt álmodtam, hogy elmondja nekem hogy ő szerelmes belém, és azt akarja hogy együtt legyünk. Aztán megcsókolt. Éltemben nem álmodtam még ilyen jót. Nem akartam soha hogy vége legyen, de vége lett. Azóta minden egyes percben ő jár a fejemben és az álom, és nem tudom mit tegyek. Hiszen már bebizonyosodott hogy nem tudok túllépni ezen a számomra lezáratlan érzésen. És nem tudom hogy ő mit érez most. Hogy vajon én is hiányzom-e neki. Szerintetek mit tegyek? Sikerül őt valaha is elfelejtenem? És ha igen, hogyan?