Ti is hitegettétek már magatokat azzal, hogy jó nektek így egyedül? Úgy értem, hogy nem érzem azt, hogy képes lennék olyant találni, akivel kölcsönösen szerethetnénk egymást, ezért azzal áltatom magam, hogy ez nekem így jó.23/ L

Ugyanígy vagyok én is. Mindig hajtogatom, hogy ez jó nekem így. De nem jó... Csak így talán kicsit könnyebb elviselni, meg kivárni, amíg eljön az a bizonyos :)

persze, én most úgy vagyok hogy jobb nekem távol maradni minden normális emberi érzelemtől.

Én nem hitegetem magam, én tényleg jól vagyok egyedül.

Igen. Mindig találok rengeteg ellenérvet, miért nem kell barátnő. Nem lenne időm rá, lehet, hogy hamar vége lenne, akkor inkább el se kezdem, többet tudok magamra költeni a fizumból (jó, ez kicsit gonosz, de ez is egy érv..).

Jesszusom, hogy mennyiszer... de talán az durvább pech lenne, ha elkezdenéd magad sajnálni meg depibe zuhannál, és keresnéd a helyzet okát. Így egész kibírható, feltéve hogy nem nézel sok romantikus filmet, nem hallgatsz csöpögős számokat és nem álmodozol.

majd összejön, ne aggódj.

Nem mindenkinél hitegetés ez.. Van, aki összeáll bárkivel csakhogy ne legyen egyedül, viszont nem mindenki ilyen. Nekem most van párom, de előtte kb. egy évig nem volt senkim, és igazából teljesen jól elvoltam.. Az első pár hónapban az előző kapcsolat miatt keseregtem, de utána sokat voltam a barátaimmal, tanultam, dolgoztam, a hobbimmal foglalkoztam.. Nem hiányzott senki. Aztán később megismerkedtem valakivel és lezártam azt a korszakot.

Elég egyetlen egyet találni :) ;)