Mit tegyek ha megy a felejtés? Miért van mindig a gondolataimban?

Megpróbálom röviden elmesélni a történetem, csak hogy értsétek, mi a helyzet. Tavaly tavasszal megismerkedtem egy fiúval egy közösségi oldalon. Az elején csak beszélgettünk, nem minden nap, de heti 3-szor biztosan. Teltek a hetek, hónapok, amikor észrevettem, hogy csak miatta vagyok fent egész nap, nem telt egy úgy 2 óra, hogy ne beszéltünk volna egymással. 8 hónapon keresztül minden egyes nap beszéltünk, mindig volt valami téma, sosem unatkoztam, keresve sem találtam volna jobb társaságot nála..aztán lassan-lassan kezdtem többet érezni..fogalmam sincsen, hogy (pedig csak 1-szer találkoztunk), de megtörtént.. Nem bírtam ki egy napot, hogy ne beszéljünk..Aztán elkezdtünk találkozgatni, és megszerettük egymást, legalábbis én nagyon, el sem tudom mondani, hiába 100 km állt közénk. Aztán most jött a csattanó, amikor bevágja, hogy neki így nem megy, mert így nem tud annyira sem megbízni bennem (a megcsalástól kellene tartania a legkevésbé, egyáltalán nem lennék képes rá), a kapcsolat pedig nem lenne olyan jó, hisz keveset tudnánk találkozni és egymáshoz nem kötődnénk annyira. Az a baj, hogy az csak az ő véleménye. Sajnos én nagyon megszerettem, nem tudom leírni, hogy mennyire. Pár nappal ezelőtt rám írt, hogy nem szeretne tőlem semmit (nempont így, de ez a lényege) és hogy ne is beszéljünk inkább, mert így sokkal könnyebb lesz felejteni. Én bennem körülbelül összetört egy világ, és egyáltalán nem túlzok. Azóta a hangulatom mínuszba van, nem jó semmi sem, nagyon rossz minden napom. Már lassan egy hete nem beszélünk és ez nekem el sem tudom mondani, hogy mennyire fáj. A legrosszabb az egészben, hogy mikor volt egy is összeveszés 2 nap után rögtön keresett, hogy hiányzom neki, meg hogy szeret.. Az érzések ilyen hamar változnak? Vagy miért kellett nekem ilyeneket mondani, miért hitegetett akkor? Lassan már ott tartok, hogy megőrülök, de nem fogok ráírni, nem szeretném, hogy lássa, hogy ennyire nagyon hiányzik..És fogalmam sincs, hogy tudnám kiverni a fejemből. Mindig, folyamatosan ő jár a fejemben, fogalmam sincs mit csináljak. Ne haragudjatok, hogy hosszú lettem, természetesen voltak közben találkozások..ugyan nem voltunk együtt napokat, de mikor személyesen láttam, komolyan 100 pillangó volt a hasamban, ha lehet így fogalmazni..és most ha belegondolok, hogy ez már nem lesz így soha..sírás kerülget. Fogalmam sincs mitévő legyek.