Barátságból szerelem? Lehetséges? (Bővebben lent)

Van egy fiú 18 éves, végzős szinte legjobb barátok vagyunk. Én 16 éves vagyok. A suliban minden szünetben együtt lógunk, ha hazamegyünk is egész délután este beszélünk, minden nap. Pár hónapja észrevette a barátnőm hogy olyan mintha a srác többet akarna, (magához húzott többször,kötekedett kis cukin, elhívott bálba stb.) én akkor aztmondtam hogy biztos hogy ez nem ígyvan, meg kb. észre se vettem ezeket a dolgokat, olyan természetesnek vettem. Aztán mostanában egyre több időt töltünk együtt kettesben is. Egyre többet gondolok rá, hiányzik, állandóan ő jár a fejemben. Ahogy egyre közeledik a ballagás és az hogy elmegy egyre jobban fáj és hiányzik. A minap mondta hogy maradjak már bent vele délután....nos bent maradtunk...2 óra hosszáig ültünk az állomáson,én a karjaiban feküdtem és beszélgettünk.Gyerekkorról,meg úgy mindenről. És azt éreztem hogy szabad vagyok és nem kellett szorongnom előtte hogy úristen most hogy nézek ki, meg mit mondok, mint más fiúkkal hanem olyan szabadság, boldogság érzés járt át. Aztán jött a vonat, megfogta a kezem, felszálltunk és egész hazafelé úton a karjaiban feküdtem és összekulcsolt kézzel mentünk haza. És olyan cukin nézett meg olyan közel volt...áhhh.... :) Nem tudom mi ez köztünk de nagyon jó :) Szerintetek? És mit tegyek? Köszi aki elolvasta végig, és aki válaszol is annak külön köszönet! :)