Szakítás, szerelem, mi van?

Már pár éve együtt vagyunk a párommal, azonban úgy érzem, valami megváltozott. Kb fél éve elmúlt a lángoló szerelem, de mindig visszatért egy időre. Most azonban mindig sírhatnékom van és nem tudom elképzelni, hogy ő legyen az első, akivel lefekszem, már nem tervezem vele a jövőmet. Ha megölel, még mindig melegség tölt el, de valami nagyon furcsa lett, nem tudom hogy mi.

Ha szakításra gondolok, egyből a közös emlékek jutnak eszembe, meg a tőle kapott ajándéktárgyak, mi lenne velük? A szívemhez nőtt Ő is, meg ezek a tárgyak is. Ez akkor van, ha egyedül vagyok. Amikor vele vagyok, akkor semmi ilyen gondolatom nincs, ha eszembe is jut, kiseprem az agyamból.

Valaki, aki élt már át ilyen (ilyesmi) helyzetet, tudna tanácsot adni? Vagy akiben tényleg segítő szándék van, nem pedig kioktatni akar. Tényleg nem volt még ilyen sosem, borzasztó érzés, nem szeretném elveszíteni, mégis valahogy vonz az új, hogy esetleg megismerni másokat, de tudom, hogy nála nem találnék jobbat, annyira szeret, mindent próbál megadni, egy "álom pasi"...

Előre is köszi, ha elolvastad és segítesz!