Mi a véleményetek az osztálytársi együttjárásról, illetve a legjobb barátoságból alakuló szerelemről?

Én 2 évig voltam együtt a volt osztálytársammal, szerencsére érettségi után ért már véget, így nem volt gond. Őszintén, baromira utáltam volna, ha utána mindennap egy levegőt kellett volna szívnunk, pedig jó viszonyban váltak szét útjaink.

Egy barátnál kicsit más a helyzet. Mérlegelni kell, hogy megéri-e kockára tenni azt a barátságot. Bár én amondó vagyok, ha már az egyik többet érez, az nem barátság és nincs is miről beszélni.

Én a legjobb barátommal jöttem össze, évekig voltunk titokban szerelmesek egymásba. Nagyon szép volt minden, tényleg nagyon jól működnek a dolgok, ha az embernek a párja a legjobb barátja is, így teljesen egymás lelki társai lehettek.

A sztorinak azonban az a vége, hogy három év után bizonyos okok miatt nem működött tovább a dolog, és egy ilyen szakítás alkalmával nem csak a szerelmedet, de a legjobb barátodat is elveszíted. A szakítások legdurvábbika. Hiába voltak barátaim rajta kívül, egyszerűen olyan magányossá váltam nélküle, hogy arra nincsenek szavak.