Mit éreztek amikor nagyon szerelmesek vagytok?

Na jó, igyekszem érdemben válaszolni, de csak az utolsó kifejtés miatt, mert azzal nagyon egyetértek...

Szóval: van a PASI. Nagyon egy hullámhosszon vagyunk, nagyon sok mindenben. Imádom érezni azt, hogy értékel, mégpedig azt, aki vagyok. És minden megnyilvánulása levesz a lábamból (szavak, gesztusok, gondolatok), naponta van olyan "húha" érzésem, hogy de jó, hogy ilyen! Iszonyúan vágyom a társaságára, ha együtt vagyunk, repül az idő. Nehéz eset, de akkor is szeretem, ha éppen nem úgy mennek a dolgok, ahogy én szeretném. Kicsit durcáskodom, aztán igyekszem vele megbeszélni, tisztázni, mert nem szeretném, ha rosszul érezné magát. Egyszerűen nem akarok neki rosszat! Szeretnék a támasza lenni, ahogy ő is az én támaszom. És persze vonzódom is hozzá... pl. van egy iszonyúan izgató ránc az arcán, azt imádom. A kezét is imádom. A hangját is. Soroljam még? :)

Annyira nehéz megfogalmazni! :) Egyszerűen jó, hogy van.

#5 vagyok.

Köszönöm a válaszod,megfontolandó.Lehet,hogy felszínes,de jó benne létezni.A továbblépés a kérdéses...Amúgy ez is egyfajta szerelem.Az nem tudom,milyen érzés,amikor úgy vagy szerelmes,hogy már összejöttél vele.Nem értem,miben más az érzés(?).Akkor én nem is vagyok szerelmes?Ezt nem hinném.Egy kapcsolat szerintem úgy indul el,ha már a felek hamarabb beleszeretnek egymásba.Persze a szexuális vonzalom más,tudom...A titkos,vagy viszonzatlan szerelem is szerelem.Nézd meg Juhász Gyulát,vagy Vajda Jánost.Mindketten ugyanazt élték át.Amúgy azért is félek lépni,mert attól tartok,hogy tényleg összedől a fejemben lévő elképzelés róla és nem akarok csalódni.Ez van.Igazad van kérdező,de más tapasztalattal a szerelem terén nem rendelkezem.Na,remélem érthető voltam.Bonyolult elmagyarázni....