Most akkor akar valamit vagy sem? Ilyen hosszú idő után igazán eldönthette volna. Főleg fiúk véleményére vagyok kíváncsi! Többi lent.

Bocsánat, ha kicsit hosszú lett. Van egy srác, 16 éves (lassan 17). Tavasz eleje óta ismerjük egymást. Elég hosszú és göröngyös utat jártunk végig. A sztori röviden ennyi: megtetszett, sokáig csak néztük egymást, szemezgettünk, egyre többet kerültünk egymás közelébe, nyár előtt estem bele úgy nagyon (sose volt még ilyen erős senki iránt ez a dolog, pedig még nem is nagyon beszéltünk, csak kevésszer). Év végén megtettem az első lépést, reméltem, hogy veszi az adást (leszólítottam és beszélgettünk, de éreztem, hogy erősen zavarban van). Reméltem, hogy történni fog valami, de hát hol is tudtunk volna kommunikálni, hiszen letörölte magát Facebookról, az lett volna az az egyetlen egy hely, ahol elkezdődhetett volna valami. Egész nyáron nyűglődtem miatta, néha szó szerint fájt a hiánya, hogy nem látom, nagyon rossz volt. Bármit megtettem volna, hogy csak 3 másodpercig is lássam. Szenvedtem és tudtam, hogy nincs nála esélyem, de azért a remény ott volt. Aztán később kiderült, hogy nyár elején beszélt a legjobb barátnőmmel (nem kell belegondolni semmit, a srác az apjával dolgozott barátnőméknél, nem is tudtak egymásról), és a srác végig rólam kérdezgetett, mondta, hogy jó a kisugárzásom. Egész félév alatt volt egy rossz sejtésem, hogy a srácnak a barátnőm jön be. Nagyon féltem ettől. Mikor mondta a barátnőm, hogy beszéltek, finoman megkérdeztem, hogy őróla kérdezett-e, de semmit. Még a nevét se. Rólam meg rengeteget. Így telt a nyaram, kétségekkel keltem és feküdtem. Vártam az őszt, hogy újra lássam, reménykedtem, hogy végre történik valami, hiszen én már annyi mindent tettem, rajta a sor. Évnyitón feltűnően sokszor jött el mellettem. A suli első napján pedig már köszönt, egészen 1 hónapon keresztül mindig. Meg néha voltak kisebb szóváltások. Volt néha egy olyan érzésem, hogy végre elkezdődött valami. Lassú ütemben ugyan, de valami már megmozdult jó irányba. Történt olyan is, hogy meglátott, megállt és bevárt, együtt mentünk le szinte, ez egyértelmű volt, hogy nem véletlenül állt meg és várt meg. Nem mondott semmit, de ez így volt. Ezután pedig jött egy igazán nagy csapás számomra. Elkezdett kavarni egy csajjal, elég feltűnően. Na most. Ha eddig nem érdekeltem, ezeket miért csinálta? Hirtelen meg más valaki kell neki? Nem értem. Na mindegy, itt telt be a pohár, ezek után nem foglalkoztam vele, nem is kerestem, nem néztem rá, kb egy hónapig. Ezalatt az idő alatt bejött egy újabb személy a képbe (nálam, bár azóta sincs vele semmi, de nem is baj). A csaj elutasította a srácot, ezután pedig újra keresni kezdte a társaságomat. Persze, nem úgy, mint eddig, de kereste/keresi. Még mindig köszönget. Tegnap is messziről, de bámult, néha majd kiesik a szeme, úgy néz. És nem úgy, mint aki elbambul, szabályosan bámul. Ma szembejött velem, szemeztünk nagyon sokáig. Később abban a helységben volt, ahol én, gyakran rám pillantgatott. Beállt elém egy csaj, pont eltakart, így nem láttam a srácot. Elment előlem a csaj, odanéztem a srácra, hirtelen elkapta a fejét. Ment ki az ajtón és visszanézett. Meglátta, hogy nézem, egyből elnézett. Nem értem, hogy akkor mi ez az egész? Most akkor akar valamit vagy sem? Már nagyon idegesít ez a dolog. Próbálok továbblépni rajta, de amíg így néz és köszön és direkt ott van, (vagyis valamilyen szinten csak érdeklem, nem?) addig nem fog menni. Tavasszal is sok olyan dolog volt, ami arra utalt, hogy tetszem neki, mindig zavarban volt, elkezdett kamutelefonálni néha, mikor meglátott... Kérlek, írjátok le erről a véleményeteket! Köszönöm annak, aki végigolvasta!