Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vessek véget a kapcsolatnak? Mi a helyes döntés, ha egyáltalán van olyan?
Azzal kezdeném, hogy mindketten 14 évesek vagyunk a barátnőmmel, és kemény 3 hónapja kezdődött ez a komolyabb kapcsolat közöttünk. Osztálytársak vagyunk 8 éve, ez az utolsó év együtt, és egyelőre úgy néz ki, hogy a jövőben külön úton fogunk járni, ami szintén nem tesz jót a problémáimnak/gátlásaimnak. A probléma abból adódik, hogy ezzel a lánnyal az utóbbi 3 évben megerősödött a kapcsolatunk, barátságunk, ami ettől az évtől (szeptembertől) kezdve egy szerelembe halt bele, amit én nem szívesen kezdtem el. Most ássatok el, ítéljetek el, kövezzetek meg, vagy amit akartok, tényleg nem tudom megfejteni az érzéseimet, de valahogy úgy érzem, hogy nem állok még készen egy ilyen komoly, hosszútávú kapcsolatra, borzasztóan fiatalnak tartom még magam hozzá, ellenben a barátnőmmel, aki viszont teljesen okénak talál mindent ebben, és mára már annyira belémszeretett, hogy azt mondta, hogy soha nem szeretne engem elveszíteni, velem szeretné leélni az életét. Miután ezt közölte velem úgy döntöttem, hogy én is megosztom vele a véleményemet, mert minél előbb szeretném a tudtára adni, bármi is lesz. Elmondtam, sajnos nagyon megbántottam vele, de ő ennek ellenére is foggal-körömmel ragaszkodik hozzám, nem hagy elmenni, amit igazából én sem szívesen tennék meg, mert már nagyon sok gyönyörű pillanatunk volt együtt, azonban ezek a pillanatok egyre ritkábban jönnek össze mostanában, és itt megint előjön az, hogy nem tartom magam késznek ezekre, és ésszerűbbnek tartanám még csúnya kifejezéssel élve "csírájában elfolytani" egyrészt a jövőre nézve, másrészt pedig az előbb leírt dolgokra gondolva. Harmadrészt pedig tisztában vagyok azzal, hogy minden felnőtt azt fújja, hogy; Óh, csak diákszerelem! Sajnos ahogyan telik az idő, egyre jobban kénytelen vagyok arra gondolni, hogy lehet hogy igazuk van, és ebben a korban még tényleg nem kéne erőltetni, mert csak csalódás lesz a vége.
Azt hiszem eleget mondtam, szeretném a tanácsotokat kérni ezzel a helyzettel kapcsolatban, mit tennétek ha a helyemben lennétek, hogyan cselekednétek helyesen.
Bocsánatotokat kérem az össze-vissza írásmódom miatt, nagyon zavart vagyok most, meg már késő is van, nincsen türelmem fogalmazni, minél hamarabb szeretnék döntésre jutni, de azért remélem hogy értitek. A segítséget előre is nagyon köszönöm!!!
válasza: válasza:Első, minek osztani rögtön? Végre egy értelmes tizenéves az itteni híg f*s tengerében, erre te ordenáré módon ideböfögsz pár szót "válaszként"...gratulálok hozzá!
Kérdező, becsülendő, hogy elmondtál mindent úgy, ahogy gondoltad. Ha így gondolod, akkor viszont tartsd is magad hozzá. Hidd el a lánykának így lesz kevésbé rossz, hogy annyira nem élte bele magát. Most még csak a kudarctól való félelem miatt kapaszkodik beléd, azt hiszi ha nem tud megtartani téged maga mellett, akkor senkinek sem fog kelleni később.
Ezzel te semmit sem tudsz kezdeni, magának kell megtanulnia, hogy ez nem igaz. Téged is meg kell értenie. Mondd el neki, hogy szerinte mi lenne jó? Ha elengeditek egymást, nem pazaroljátok egymás idejét, és később mindenkire rátalál a boldogság. Vagy inkább te fogadd el szánalomból barátnődként őt, miközben mint férfi a nő felé nem érzel iránta kb semmit? Az nem lesz jobb, hogy ő belelovalja magát, és még rosszabbul fog esni neki a későbbi szakítás, te meg szenvedhetsz hónapokon át egy olyan kapcsolatban, amit nem is akarsz szívvel-lélekkel. Próbáld ezt vele elfogadtatni.
Persze arra készülj fel, hogy elmond majd minden szemétládának téged. Talán mások előtt is ócsárolni fog. Ez sajnos benne van a pakliban, de ezzel ne foglalkozz. Ne védekezz, mert az beismerésnek tűnik. Majd lecseng a dolog, a lány is rá fog jönni, hogy ez nem korrekt és okos cselekedet.
válasza:tényleg őszintén és komolyan mondom, hogy GRATULÁLOK! végre egy normális, értelmes, korának megfelelően viselkedő és gondolkodó tini az oldalon!
teljesen korrektül viselkedsz, és teljesen normális, ahogy érzel. 14 évesen nyilván borzasztóan fiatal az ember egy párkapcsolathoz, nemhogy elkötelezni magad egy életre valaki mellett. teljesen érthető, hogy félsz és nem akarod lekötni magad. és abszolút minden tiszteletem, hogy őszintén meg is mondtad a barátnődnek, nem kamuztál, nem áltattad. sokszor jobb az igazság, még ha fáj is, legalább nem dugtad homokba a fejed.
az is benne van a képben a ti helyzetetekben, hogy a lányok hamarabb érnek. egy lány 14-15 évesen már van annyira érzelmes és romantikus, hogy több éves kapcsolatról ábrándozzon, esetleg bele is menjen, viszont a fiúk ennyi idősen messze nem itt tartanak.
szerintem a lehető legjobb döntés az, ha szakítasz vele, bármennyire is fáj mindkettőtöknek. nem érdemes vele lenni csak azért, mert rosszul esne neki a szakítás. lehet, hogy pont azért talál majd magának egy kapcsolatra érett fiút, mert nem "rabolod" az idejét, és szakítasz vele. lehet, hogy évek múltán, mikor mindketten felnőttek lesztek, találkoztok megint, és készen álltok egy kapcsolatra. de az is lehet, hogy ha évek múlva viszontlátod, olyan szinten lesz unszimpatikus, hogy örülsz neki, hogy még idejében otthagytad, és nem húztál le vele 4-5 évet, hogy aztán egyetemre kerülve a gólyatáborban csaljon meg téged, és szopjon le boldog-boldogtalant. sosem lehet tudni. de pimaszul fiatalok vagytok, van még időtök komoly kapcsolatra, szóval fel a fejjel! :)
válasza: válasza: válasza:Szia kérdező :)
Megértelek!
Én nem fogok osztani neked itt észt! És tanácsot sem fogok neked adni! Csupán egy rövidke és tömör valós történetet írok le neked!
Egy lányról és egy fiúról szól akik még óvodába is együtt jártak, majd általánosban "összeismerkedtek". Semmi komolyra ne gondolj, semmi "felnőtt" közös dolgokra. Csupán diákszerelemre! Együtt tanulásra, szabadidő együtt töltésére stb.. Sokan megszólták őket, hogy ez csak diákszerelem majd elmúlik! Úgy döntöttek, hogy várnak a "felnőtt" dolgokkal, hogy érettek legyenek szülői figyelmeztetés által. Így is történt. Tovább tanuláskor is szintén egy iskolába mentek ahol folytatódott ez a diákszerelem. A srác akkor volt 18 a lány 17 mikor szülői beleegyezéssel összeházasodtak.
Napjainkban: Boldog házasok vagyunk, több mint házasság hiszen megérjük egymást mindenben. 11 éve házasok vagyunk és boldogan neveljük közös gyermeküket, megértésben, szeretetben és örömben.
Ez a te életed, döntsd el mit szeretnél!
Egyik főszereplő jómagam!
28/L
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!