Létezik igaz szerelem?

Én már megtaláltam!

De elengedtem sajnos.

Egy nagy hódító

Én mindig reménykedtem benne, hogy létezik nekem való férfi, akiben minden megvan, ami nekem kell.

24 évesen meg is ismertem, összejöttünk. 25 voltam amikor összeházasodtunk.

19 évesen lett először barátom. Akkor vesztettem el a szüzességemet is. Kedveltük egymást, és kíváncsi voltam a szexre, így megtörtént.

Aztán volt egy komolyabbnak tűnő kapcsolatom, 10 hónapig, eljegyzés is volt. 20 éves voltam amikor szakítottam. Nagyon csúnya vége lett, megsebzett, pedig szerelmes nem voltam, de szerettem őt. 2 évig nem voltam képes utána a pasik felé nyitni.

1 évig csak randizgattam, nem jöttem össze senkivel. Aztán már 3 rövidebb kapcsolatom is kialakult fél év alatt, de mindig csalódtam.

Majd amikor már azt mondtam hogy elég, és nem érdekel az egész, akkor megismerkedtünk a férjemmel egy internetes társkereső oldalon:) Lustaságból nem töröltem le magam. 18 nap után randira hívott, összejöttünk, 1 hónap után megkérte a kezem, 1 év után összeköltöztünk, majd fél évre rá összeházasodtunk.

Életem első, és egyetlen szerelme. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam előre, hogy ő lesz nekem. Ha tudtam volna, megvárom, és neki adom a szüzességem, ahogy ő adta nekem az övét:)

Legjobb barát, szerető, lelki társ egyben:) Aki még a gondolatomat is képes sokszor kitalálni:) nem vicc.

27/N