Amikor szerelmesek vagytok akkor természetes hogy nem törődtök a barátokkal annyira?

Nem.

Persze, nyilván onnantól a szerelmünkkel több időt leszünk, és nem fogjuk szabadidőnk 99%-át a barátokra áldozni, de ez még nem jelenti azt, hogy onnantól el kéne hanyagolni őket.

Ha valaki szerelmes, ez néha csak úgy jön magától, hogy elhanyagolja a barátait, ami nem szép dolog. A korábbi kapcsolatomban én is megtettem, most már figyelek erre. A két dolog remekül működik együtt, mert szerelemre és barátokra is szükség van. :)

27/N

Igen, természetes. Később meg 30 éves kor után párkapcsolatban, pláne gyerekek mellett még kevesebbet találkozunk a barátokkal, ez az élet rendje.

Mondjuk azokat mai napig barátaimnak tartom, akikkel 15-25 éves korom között szinte mindig egy társaságban buliztunk, nyaraltunk, kirándultunk, de mostanában már csak évente párszor szokott összejárni a csapat magja. Ettől függetlenül mind a mai napig családot leszámítva bennük bízok a legjobban, aminek az is az oka hogy nem vagyunk egymásnak versenytársai, nem úgy mint az egy munkahelyen azonos munkakörben dolgozó haver kolléga.

Igen, ez teljesen természetes lehet, főleg, ha komoly a kapcsolat. Aki eddig a szabadideje nagy részét a barátokkal töltötte és szerelmes lesz és ezek után is az ideje nagy részét a barátokkal tölti, nem is igazán szerelmes.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy soha nem találkozunk a barátokkal, vagy hogy ne számíthatnának ránk.

Igazán komoly kapcsolatban az első a párunk, később a család (ha már gyerek is van), utána következnek a barátok.