Rá kell döbbennem, hogy már nem szeret?

Fél éve élek együtt párommal, én szeretem, és ő is szerete engem elvileg, sokszor akar a kedvemben járni, és sikerül is neki. Viszont ennek ellenére amik a mai nap történtek elgondolkoztattak. Nekem már másfél hete fáj a fejem, néha egy kis beszédzavarom is van. Jövőhéten kedden megyek neurológushoz, ez rendben is van, viszont ma kaptam páromtól egy olyan smst, hogy szedjem már magam össze, meg, hogy ez már sok neki, meg is lepődtem rajta. ÉS azon akadt ki rám így pluszba, hogy nem tudtam neki egyből visszaírni, de hogyan, ha dolgozom, ő bármikor visszatud írni, neki nem olyan a munkája, én viszont nem. Ezen is meglepődtem. Olyat is írt, hogy ő miattam depressziózik meg, hogy kb. elege van belőlem. Erre én visszaírtam neki, hogy akkor én ezzel a témával kapcsoltba nem mondok neki semmit se. (Nem szoktam nyavajogni, és ha kérdezi, akkor igazat mondok neki, mivel ő kérte, és így korrekt szerintem) Hazajöttem lefeküdtem aludni, én délelőttös voltam ő délutános, kikerültük egymást, ezért felhívott délután 6-kor, hogy le ne merészeljem mondani az időpontot, meg kiabált velem, meg olyanokt mond, hogy gyógyuljak meg fejbe, stb... ennek tetejére bevágta, hogy neki lesz egy műtéte novemberbe és hogy addigra gyógyuljak meg, mert, hogy ő nyugalmat akar. Csúnyán beszélt velem atelefonba, és elég agresszívnek tűnt, néha már abba is belegondolok, hogy képes lenne bántani, de még egyszer se bántott. Ezzel a dologgal elgondolkoztatott, hogy ha tényleg valami olyan komolyabb bajom van, akkor szakítana velem az miatt (ergo nem tartana ki mellettem), vagy mit tenne. Elgondolkoztam nagyon rajta, hogy valójában szeret-e engem, vagy csak azért van velem, hogy ne legyen egyedül és legyen valakije.