Tényleg így volna? Ha mindene megvan az embernek, akkor nem tudja értékelni, de csak akkor jön rá, hogy mit veszített, mikor már elvesztette.

Lassan egy éve, hogy volt barátommal szakítottunk (ő szakított). Nemrég felkeresett engem azzal, hogy rájött, milyen hülye volt, hogy szakított, és arra is rájött, milyen sokat veszített velem, és hogy azóta is folyton rám gondol, mindenről én jutok az eszébe, nagyon hiányzom neki stb. De nem tett rá célzást, hogy újrakezdené. Írtam neki e-mailt amiben erre rákérdeztem burkoltam, de nem válaszolt még, pedig szerintem már biztos látta. Akkor most mit akarhat?

Róla tudni kell, hogy nincs sok barátja, nem az a barátkozós típus, mikor együtt voltunk én voltam konkrétan a legjobb barátja is egyben, nekem mindent elmondhatott. Lehet, hogy csak ez hiányzik neki, hogy legyen egy "lelkitársa", nem is konkrétan én? Mert akkor nem értem, miért ne akarná újrakezdeni.