Szakitsak, türjek vagy várjak a másikra?

A pasim elképesztően féltékeny: nem enged a fősulira, nem beszélgethetek az évfolyamtársaimmal, nincsenek barátnőim, nem öltözhetek úgy ahogy akarok csak farmert és nem kivágott pólókat hordhatok, nem sminkelhetem magam, nem hordhatok napszemüveget, sehová nem mehetek nélküle, minden szünetben fel kell hivnom és jelentést adnom h mit csináltam, kivel vagyok kint, mit fogok csinálni...ha a városból megyek hazafelé végig beszélnem kell vele h nehogy vki mással beszéljek, ha meghall valami fiuhangot(1szerű gyalogosokét)akk jelenetet rendez, minden nap eljön, kitöröltem magam miatta az összes közösségi oldalról...de...1hónapja titokban álnéven beregisztráltam az 1ikre, ismerősök csak az évfolyamtársaim...nemrég pedig összebarátkoztam az 1ik fiuval és 2szer csókolóztunk... nem szeretem a pasimat már...ugy érzem elégtételt vettem a parancsolgatásaiért azzal hogy megcsaltam, nincs bűntudatom...de a másik fiu kerül engem 2hete nem beszéltünk pedig máskor mindig irt v felhivott, úgy érzem őt tudnám szeretni és ő is igy volt vele de vmi hirtelem megváltozott és utána már csak barát akart lenni de én nem értem mi lett h igy megváltozott...pontosan tudja a helyzetet a barátommal...szakitani nem tudok m sajnálom a barátomat 3éve vagyunk 1ütt, de már nem érzek szerelmet csak megszokást...mindenki azt tanácsolta h hagyjam ott mert később sem változik majd meg és majd verni fog(1szer már majdnem)és csak be fog zárni a házba(mellesleg munkába se enged) Mit tegyek?