S. O. S! Bele szerettem a legjobb barátomba?

A legjobb barátommal totyogós korunk óta elválaszthatatlanok vagyunk. Tényleg , számomra Ő a legfontosabb személy. Mikor a családom széthullt , Ő mellem volt. Mikor rossz társaságba keveredtem Ő tépte ki a kezemből a cigit és a whiskyt és 24 órás házi őrizetre ítélt. Persze akkor ki nem álltam akkor , de így utólag hálás vagyok neki. Együtt éltük át a szerelmeket és a csalódásokat , együtt nőttünk fel. Általában együtt alszunk , együtt kellünk , és a napot is együtt töltjük.Kivéve ha valamelyikünknek van párja. Ölelgetések , puszik , birkózások előfordulnak , ezt a kívül állok sokszor félre értik , de nekünk ez már megszokott. Egyik este azonban elégé kirúgtunk a hámból és hát...Lefeküdtünk. A legrosszabb az ebbe az egészbe , hogy nem bántam meg. Másnap megbeszéltük hogy ez egy hiba volt és úgy viselkedünk mint ha nem történt volna semmi. Ez nem megy könnyen mert sokszor kerülőnk kínos szituba , az együtt alvás is elég feszélyezett , hogy már nem is bújónk össze. Az a bizonyos szikra ott van köztünk. Én már belefáradtam ebbe...mert szerettem...és ez nem helyes. Úgy elmondanám neki ! A képébe dörgölném hogy : hé öreg ez a lány beléd van zúgva ! De félek hogy ha elmondanám és összejönnénk , akkor szakítanánk. Azt pedig nem élném túl...mert nekem nincs családom , se más barátaim , nekem csak Ő van. Nekem Ő a családom. Nem tudom mit csináljak , így tőle nem kérdezhetem meg , így megkérdezem tőletek : szerintetek mi lenne a helyes megoldás ?