Kezdem úgy érezni, hogy a szerelem szar és felemészt! +szerelmi vallomás?

Szerintetek szerelmi vallomás-e a: szeretlek (mondása annak a személynek, akibe bele szerettél)?

Hiszen a filmekben, könyvekben is így van, mindenütt. És a szó mély értelmét a szerelmes érzi, utána a választottja is.

Kezdem úgy érzeni, hogy a szerelem felemészt és csak gondot okoz bennem, mert miért kell emlegetni az ember párjának az exet? Attól talán jobb lesz a kapcsolatunk? Mert én nem hinném. Én sem emlegetem az ő exét vagy bárkit, akibe szerelmes volt valaha. Nem faggatom a múltjáról (gyerekkora nem tartozik ide).

Már nem akarok olyan nagyon szerelmes lenni, mint amennyire vagyok. Az agyam azt mondja, hogy sokkal jobb lenne, ha nem éreznék semmit, és még kőszívű is lennék. Érzem, hogy újra nem fogom tudni átélni a párommal azt, ami eddig volt.. képtelennek érzem magam rá.

Azt mondja változott, de közbe alig. És még a nevembe is kiírogat kérdést.. :(

Felesleges élnem, ha még egy másik ember gyk-s kérdése miatt is engem vádol meg a párom, és nem vallja be, hogy ő volt aki kiírta oda a nevemet.. ráfogja az exre. Mert így könnyebb hazudni gondolom. -.-"