Mit kellene tennem? Kit válasszak? Mi legyen? Túl bonyolult minden! (Többi lent! )

21 éves vagyok, 4 éve vagyok együtt a párommal, aki 20 évvel idősebb, mint én. Az elején jó volt minden, de most már úgy érzem egy ideje (kb.2-3 éve), mintha nem élnék. Legszívesebben otthon lettem volna mindig, nem akartam kimozdulni egy szóval begyöpösödött lettem. :) Megismertem egy lányt, aki azóta a legjobb barátnőm lett, szinte minden időnket együtt töltjük, amikor a barátom dolgozik ez a nap 24 órájából 18 órát jelent sajnos, a maradékban otthon van velem, bár akkor is alszik általában. Ezzel nincs baj, hisz nagyon sajnálom érte, hogy ennyit kell dolgoznia, de valamennyire örülök is neki, hisz több időm van a barátaimra. Na szóval a legjobb barátnőm bemutatott a baráti társaságának, akikkel nagyon jól érzem magam és megismerkedtem egy sráccal, akit már az első percben is nagyon helyesnek tartottam. Ahogy kezdtem jobban megismerni és kiderült, hogy szinte ugyanolyan múltunk van és megért mindenben. Beleszerettem. A helyzet az, hogy megcsaltam vele a barátom. Eddig egyszer történt ilyen, de akkor csak csók volt és tovább nem is akartam menni, de nagyon bűntudatom volt. Most viszont teljesen komolyan gondolom az új sráccal, nincs bűntudatom, mert azt érzem, hogy boldogabb vagyok, mint valaha. Legszívesebben mindig vele lennék, és ha nem tudunk együtt lenni és rá gondolok még mindig egy hónap után is görcsbe rándul a gyomrom. Nagyon jó vele. A probléma a következő, hogy neki én vagyok az első barátnője, meg a teljes elsője és nem hiszem hogy ő annyira komolyan tudná gondolni, mint én. Én a barátommal folyton veszekszem már semmi nem jó, nemi életet is csak ritkán élünk, már csak az ingóságok és az egymás iránti függés miatt vagyunk együtt. De amíg nem jött Alex, addig úgy gondoltam, hogy nem baj, hogy nem vagyok olyan boldog, hisz megadja amire szükségem van, meghallgat (ha nem valami komoly témáról van szó, mint mondjuk a kapcsolatunkról) persze több, minden is van, hitele is van meg egy kis fia is. Eddig tényleg úgy voltam vele, hogy mindez nem érdekel és majd lesz egy közös gyerekünk meg minden meg is beszéltük, hogy dolgozok a suli után egy évet és megpróbálkozunk vele, de már úgy láttam, hogy nem is érdekli az egész és én is elkezdtem nem törődöm lenni, de most jött Alex és komolyan nem tudom mit csináljak. Szívem szerint elhagynám párom, de nem tudom megbántani azok után amit tett értem, de viszont túlságosan fáj, és talán hibáztatom egy kicsit hogy négy évet elvett az életemből és mindeközben sokszor bántott lelkileg is meg minden. Mióta Alex jött, azóta érzem, hogy élek és azt csinálok, amit szeretnék. Viszont nála nem tudom mi van. Ha kettesbe vagyunk nagyon jó minden, amikor a legjobb barátnőm és még egy-két ember ott van még akkor is elmegy mert megsimogatja a kezem vagy átkarol, de legtöbbször teljesen közömbösnek érzem. Mondjuk mikor telefonálunk stb. szóval amúgy teljesen határozatlan és olyan, mintha a kapcsolatunkban is teljesen határozatlan lenne. A barátnőim azt mondták, hogy a biztosat ne hagyjam ott a bizonytalanra és egy részről igazuk van, más részről pedig nem, hisz hogyan várhatom el, hogy Alex szeressen és normális kapcsolatunk legyen, ha nekem van mellette valakim attól eltekintve, hogy a kapcsolatunk már csak baráti. Ráadásul nem akarom elvenni Alextől azt, hogy kiélje magát én vagyok neki az első, de az ő szemszögéből sajnos nem hiszem, hogy az utolsó. Pedig én úgy szeretném, ha nekem meg ő volna az utolsóm. :( Mit tegyek, ti hogy látjátok?