Párkapcsolat a rózsaszín felhő enyhültével?

Mi így tíz év után is végtelenül udvariasan, nagy tisztelettel és persze kissé szomorúan el szoktuk mondani egymásnak, hogy mi volna jó másképp, és hogyan. Nem akar senki változtatni a másikon, csak elmondja, mi a rossz neki, mi bántja, mitől szomorú, min bosszankodik nagyon könnyen, vagy épp mire vágyik, mi tenné boldoggá. Nagyon nem cél a balhé, de vállaljuk azt a kis feszkót, ami tartozéka egy-egy húzósabb esetnek, és legkésőbb utólag észhez térünk a kezdeti, védekező jellegű sipákolásrohamból (ami máig át-átveszi az uralmat, ha teljesen emberi módon, és persze tévedésből támadásnak észleljük a másik ember konstruktív tenni akarását).

Az a felhő csak akadályozta a közös fejlődésetek elkezdését, márpedig a létezés valami soha meg nem nevezett rétegében az egész célja az, hogy ne magányban próbáljatok kezdeni valamit, hanem egymásnak erős és jó támaszt nyújtva tartsatok karöltve a nektek jó irányba.