Hogy lehetnék ismét önmagam?

"Nem inkább a szerelembe vagyok szerelmes, amihez Ő volt (lehetett volna) a legstabilabb alapkő?"

De, lehet. A hangsúly inkább azon volt, hogy idealizáltad, és így persze, hogy senki nem lesz olyan, mint ő.

Ha komolyan gondolod a pszichológust, és tényleg azt gondolod, hogy segítene, nem foglak lebeszélni róla, viszont van sok nagyon buta közöttük, úgyhogy nézz körül jól. De szerintem jobban járnál valami hétköznapibb kommunikációs helyzettel, és épp azt mondtam, hogy nem kell, hogy közeli barát legyen az illető. De ha tényleg egyáltalán nem jut eszedbe senki, akinek elmondhatnád a dolgot, akkor nem erőltetem, de mindenképp beszélned kellene róla.

Talán éppen vele (akinek, megjegyzem, a személyes névmását szimbolikusan elkezdheted itt és most kisbetűvel leírni). Ha tudsz és hajlandó rá, beszélj vele, mondd el neki, hogy mit éreztél és mit érzel iránta, mondd el azt is, hogy nem azért mondod el mindezt, hogy bármiről is meggyőzd, hanem hogy tovább tudj lépni, és öntsd ki a szíved. És ne érdekeljen, hogy mit kezdhet az információkkal, meg hogy sebezhető leszel. Szard le. Sokat fog segíteni, ha ezt össze tudod hozni. Onlájn is jó, nem kell személyesen. Abban talán könnyebben benne lesz ő is.

Aki meg akar hallgatni, annál biztos lehetsz benne, hogy megéri neki, különben nem akarná. Sokaknak az is profit, ha jelentősnek érezhetik magukat egy órára, amíg valakinek az életén segítenek. Ha nem így lenne, ez az oldal sem működne. Ha találsz valakit, aki meg akar hallgatni, ne jöjj zavarba miatta.

De mégiscsak azt gondolom, hogy a lánnyal járnál a lehető legjobban. Ha egyszer voltatok olyan kapcsolatban, hogy ennyire közel kerülj hozzá, és intelligens emberek vagytok, akkor dűlőre fogtok jutni. Ha máshogy nem megy, szánj rá egy fél napot és várd meg. Sehol nem éred el? Facebook? Közös ismerősök? Semmi?

"A lánnyal (ő)..."

Ezt meg értékeltem. ;D