Mit tehetnék? Hogyan lehetnék végre boldog és önmagam?

Szóval 17 éves lány vagyok. Mindig is kevés volt az önbizalmam, szégyenlős voltam és sose szerettem új embereket megismerni. A gimnáziumban van egy lány, aki az osztályban a legokosabb, legszebb és jó sportoló. Mindenki szereti és egy kicsit tisztelik is. A tanárok is folyton őt dícsérik, küldik versenyekere. Ráadásul nagyon helyes és normális a pasija is. Én meg...mindig is kövér voltam, így sportokból se voltam jó. Sose voltam kítűnő,mindig voltak hármasaim a bizonyítványomban, pedig sokat tanultam és sokat olvasok. Nem látom magam se szépnek, se okosnak. Nem merek barátkozni nálam jobb tanulókkal (félek, hogy csak púp lennék a hátukon).

Amúgy arra a lányra se vagyok féltékeny, sőt barátkozni is akarok vele, csak nem merek.

Néha meg úgy érzem, hogy húgom is okosabb nálam és őt is mindenki jobban szereti (pedig egy nagyon önző és rossz indulatú lány (nem érdekel, hogy saját tesónkra nem szabad ilyet mondani)).

Sikerült 86 kilóról 75 kilóra lefogyni, de visszahítam 80 kilóra. Így a kitartásom is elveszett.

Nem látom a jövőmet. Nem tudom mit tehetnék. Két év múlva érettségizek és nem tudom, hogy hova vennének föl. Annyi minden szerettem volna lenni, de mivel sose volt jó az átlagom...

Egyetlen remény van még bennem. Könyvet írok, de nem hinném, hogy tetszenne az embereknek, mivel vérfarkasos, fantázi. De többet nem árulok el róla. Nem másolok, a saját elképzelt világomat írom le.

Most meg túl hosszú lett pedig utálok panaszkodni.

Kevés barátom van...szeretnék egy helyes, okos pasit...s valami reményt.