Soha nem fog már kialakulni a szerelem bennem? Voltatok már úgy, hogy megálltatok a szerelem és a legjobb-barátság közötti vékonyka határvonalon? Lehet innen mozdulni?

Elrontottam, összejöttem a legjobb fiúbarátommal, akivel csak ritkán tudunk találkozni... Az elején úgy éreztem, hogy szeretem, de mindig voltak bennem kételyek. Amikor vele voltam ,minden tökéletes volt, de aztán otthon úgy éreztem, hibát követek el. Másfél hónapig csak rá gondoltam állandóan, amikor összejöttünk, de ez az utóbbi időben megváltozott. Bizonytalan vagyok, és tudom, hogy nem vagyok szerelmes, bár szörnyű bevallani magamnak... Ô úgy néz rám, mint még soha életében senki másra, szerelmes életében először, bennem viszont megfogalmazódott, hogy amit érzek, az testi vonzalom, és szeretet, ragaszkodás. Nem akarom elveszíteni, és megbántani, de tudom, hogyha véget vetek ennek, akkor nem kerülhető el egyik sem... Mit tegyek? Már beszéltem neki erről, és azt mondta, nem akar megakadályozni, de mindent megtenne azért, hogy nekem jobb legyen, boldog legyek, és hogy együtt maradjunk. Teljesen bepánikolt. Mi legyen szerintetek? :(

20/L, 26/F ( éretlen fajta. Teljesen egy szinten vagyunk. )