Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek melyik helyzet rosszabb?
Egyedül lenni vagy benne maradni egy rossz és nem működő kapcsolatban?
Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Nem rólam van szó, egyik nő ismerősömről aki majdnem 7 éve van együtt valakivel de teljesen kiismerte és már nem biztos benne hogy vele képzelné el a jövőt, de fél attól is milyen lesz egyedül.
Nehéz kérdés, mert egyedül is rossz lenni ha az ember társra vágyik, viszont ha az ember évek óta benne marad egy rossz kapcsolatban úgy, hogy nem szereti a másikat akkor egy idő után ráébredhet arra, hogy éveket pazarolt egy olyanra akit már nem szeret és aki nem alkalmas arra hogy közös jövőt tervezzen vele.
Az ember mikor idősebb és tegyük fel véget ért egy hosszú kapcsolata, utána nehezebb mert nem megy rögtön egy csapásra, idő míg kiderül összeillik-e másvalakivel vagy sem.
Nehéz mást találni főleg egy nőnek, sokkal több nő van mint pasi és rendes pasit is nehéz találni, nehéz elszakadni a régitől akivel összeszokott az ember még ha nem is szereti.
Értem amit mondasz 7-es, én se maradnék olyannal akit már nem szeretek de próbálom megérteni valakiknek nehéz tovább lépni. Ez a nőismerősöm sose volt egyedül mindig volt valakije a legutóbbit szerette csak már őt se és fél elhagyni mert tart a magánytól és hogy nem talál mást.
Hát 7-e, addig jó, hogy sok a magányos. Viszont az idősebbek nem ugrálnak. Aki már egyszer megjárta, nem akar együtt lenni senkivel. Minél többet vannak egyedül, kialakulnak szokások, még nehezebb. Már senki nem akar feladni semmit.
Ez csak rosszabb, ha gyerek is van a képben.
Lényeg, a kapcsolatot abba kell hagyni, az is igaz neki kell feldolgozni ami nem egyszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!