Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megváltoznak a szülei?
16/L vagyok. Járok egy fiúval, már 1 éve.
Most felvitt a szüleihez, bemutatni.
Beszélgetés közben kérdezték, hogy a szüleim mit dolgoznak?
Én mondtam hogy Szobafestő vállalkozó.
Beszélgettünk tovább, és egyszer csak az anyukája azt mondta, hogy igazán nem egy munkás család gyermekének szánták a fiukat. Az Ő férje a parlamentben dolgozik miniszteri sofőrként.
Én köpni nyelni nem tudtam.
(Egyébként én orvos szeretnék lenni, és apám még költségtérítéssel is tudna taníttatni.)
Egy egy rövid ideig még ott ültem, majd felálltam és elköszöntem.
Az anyja mondta, hogy hát ebédre hívott, miért nem maradok? Mondtam hogy nem érzem jól magam.
Szólt a fiának, hogy kísérjen haza, mert az úgy illik.
Elkísért, és kérdezte, hogy mim fáj, mi a bajom? Kérdeztem, hogy te nem tudod?
Értetlenedet. Magától nem jött rá, hogy mi a bajom.Most egy hete nem találkoztunk, és Ő midig hív telefonon.
Nem szólt semmit az apám és a családom védelmében.
Mit várhatok ezután tőle, Szakítsak vele? Olyan lesz mint az anyukája? Nem szeretném. Mit csináljak?
igen érthet a Peti nem fogta fel h az zavart h muterja lenézi a családodat és ezzel 1ütt téged is.
de bakker mit vársz tőle elvégre 1 sofőr fia :D
el kell neki mondani h ez és ez a baja mert a csajokhoz nincs GPS :D
Rákosi és Gerő autóval utaznak a Duna partján, és a kocsiban a parasztokról, illetve a munkásokról vitatkoznak.
- Te Ernő! - szól Rákosi - Olyat kéne tenni, aminek örülnének az emberek és a népnek is jó lenne.
Mire a sofőr:
- Hajtsak a Dunába elvtársak?
Köszönöm a sok választ! Igazából arra nem kaptam választ,hogy mi legyen velem és a Petivel, de lehet, hogy azért, mert egy kicsit bő lére eresztettem a kérdést és egy kicsit félre vitte a figyelmeteket.
Majd egy hosszabb beszélgetés elé kell nézzek vele.
Kösz még egyszer.
Legalább mondd el neki a dolgot, hogy miért sértődtél meg. Lehet, hogy fel sem tűnt neki, mert az anyja minden h*lyeséget beszél, és oda sem figyel rá.
Aztán ha tudatában lesz a helyzetnek, akkor majd tudsz dönteni, hogy együtt maradj-e ezzel a sráccal (mert kiáll melletted), vagy hagyd ott (mert egy puhány kis csíra).
Mindenesetre engem érdekelne az ő véleménye is.
azért nem kaptál mert: a kérdés mezőbe kell feltenni a kérdést :) a 2. mező az indoklásra szolgál.
na m1.
am kaptál választ: közöld vele h mi a problémád aztán dönts.
v döntsük el mi ?:D oké: csináld azt h szakítasz vele aztán elugrassz Debrecenbe pár 1éjszakásra [vagyunk 1 páran gyiken DB-ből] a "debreceni" biztos örülne neki :D:D:D
Értem a problémádat, és a kérdés végén magamtól fogtam a fejemet, férfiként, hogy ez a Peti hogy lehet ilyen tuskó. DE!
Én 25 évesen persze, hogy fogom a fejem ekkora nem odafigyelés láttán, 16 évesen viszont nekem is volt egy-két szuper húzásom barátnő terén:) Szóval rajtad múlik a dolog. Vagy most elmondod neki, hogy mi a bajod, és erre mond valamit, aztán adsz neki egy második esélyt - már persze ha nem ábrándultál ki teljesen belőle.
Másik lehetőség, hogy találkozol vele, és szépen, nem leugatva elmondod neki, mennyire megbántott ezzel, hogy nem figyelt. Neked pedig egy ennél rád jobban odafigyelő srácra van szükséged. Ezért sajnálod, de nem akarsz vele együttmaradni.
Nos, emiatt nem érdemes szakítani vele. Ha máskor is azt tapasztalod, hogy nem áll ki melletted, és minden csiplicsáré ügyekben is csak azt szajkózza, amit a szülei mondanak, akkor elgondolkodhatsz rajta.
De korántsem biztos, hogy olyanná válik majd, mint a szülei. Erre pl jó példa az én két bátyám. (Féltestvéreim, vagyis csak az édesanyánk közös.) Az apjuk elhagyta őket még fiatal korukban, egyik 10 éves volt, a másik 12, és soha nem gondoskodott róluk, ma már mindkettőnek családja van, akik élnek-halnak a gyerekeikért. Az idősebbnek 3 gyereke van: 18, 16, 12 évesek, a fiatalabbnak 2: 8, és fél éves.
A szülei pedig nem tudom, hogy meg fognak-e változni. Ha már elég idő eltelt, és látják rajtad, hogy a származásod miatt nem vagy kevesebb, mint ők, ha úgymond tudsz bizonyítani, akkor talán megnyugszanak.
Egyébként könnyen meglehet, hogy ha a NASA főtitkára lennél, vagy az Európai Unió vezető beosztású munkatársának a lánya, akkor is ugyanígy viselkednének, mert a kicsi drága egyetlen fiukat, a drága Petikét "el akarod venni" tőlük.
Fiús anyáknál gyakran probléma az ilyesmi.
Én Kedvesemet is Péternek hívják, és néha én is azt érzem, hogy az anyukája direkt keresztbe akar tenni nekünk. Pedig nem így van, csak egyszerűen annyira fontos neki a fia, hogy tiszta csőlátású lesz vele kapcsolatban...
Én azt mondom, hogy az Idő a barátod!
Figyelj Nagylány!
Úgy gondolom túl fiatal vagy még és nem alakult ki egészen a személyiséged. Csak azért merül fel benned ilyen kérdés, hogy szakíts-e. Nyilván a Te kapcsolataid még nem annyira komolyak, hogy mélyebb megfontolást igényeljenek. Így hát csak azt mondhatom, tedd, amit éppen jónak látsz, de ha nem tudsz dönteni, bízd a sorsra, dobj fel egy érmét.
Egyébkén, akiben komolyan felmerül ilyen szakítási kérdés, annak határozottan csakis azt tudom ajánlani, hogy igenis szakítson! Azonnal. Merthogy ilyen lehetőség egyáltalán szóba jöhet. Hisz a legmélyebb érzelmek, a legnagyobb szerelmek is megkopnak, elhalványodnak idővel, ha valaki nem őrzi rendületlenül azt a bizonyos lángot. Aki már egy-két év után szakításra gondol, az mit várhat egy hosszabb kapcsolattól, esetleg egy közös jövőtől?
Voltam már egyszer-kétszer szerelmes életemben. Sajnos túl vagyok két váláson is. De amíg valóban éreztem valamit a szeretett társam iránt, soha fel se merülhetett bennem, hogy bárki, vagy bármilyen erő a világon elszakíthatna tőle, nemhogy még én elhagyjam. Mégse jött mindig úgy össze, ahogy szerettem volna.
Eszembe jut egy ismerősöm, aki a házasságkötés kitűzött ideje előtt egy nappal kérdezte meg egyik barátját, hogy akkor most elvegyem ezt a lányt? Mit lehet erre válaszolni? Másnap elvette, egy hónapon belül el is váltak. Nem hiába merült fel benne előre a kérdés.
Felületes kapcsolatoknak, együtt járásoknak sok értelmét nem látom. Ahol a kedves mama egy meggondolatlan mondatával bebír kavarni, sértődöttséget tud kiváltani? Ahol a társunk döntését nem tudjuk elfogadni, ha valamilyen szituációban nem foglal állást, vagy nem véd meg minket, vagy esetleg nem nekünk ad igazat egy közvetlen hozzátartozójával szemben? Ilyen szituációk az életben számtalanszor előfordulhatnak. Jelen esetben ők is joggal sértődhettek meg azon, hogy az akarva, akaratlanul elkövetett sértésükre sértéssel válaszoltál és ahelyett, hogy okosan kezelve a helyzetet rápirítottál volna a kedves mamára a bunkósága miatt, egyszerűen faképnél hagytad őket. Az ilyen helyzetek kezelésére, vagy tolerálására persze jóval nagyobb élettapasztalat kell. De a lényeg, hogy ha igazán szeretünk valakit, aki viszontszeret minket, azért sok mindent megteszünk, és ha kell, elviselünk! Ha ez az érzés nincs meg, akkor viszont kár erőltetni a kapcsolatot.
A döntést viszont neked kell meghoznod, ahhoz ne várj külső segítséget. Hisz ahány ember, annyi vélemény.
Ha nem lennének szobafestők, kik festenék a nagyságos miniszterelnöki sofőr és drága felesége házát? Na ne máááár..
A barátodnak pedig szépen mondd el, hogy mi bánt, és nem szeretnéd hogy ő is ilyennél váljon. De amúgy, ha ő szeret, meg te is őt, akkor minek foglalkozol az 'anyóssal'? Előbb-utóbb úgy is megromlanak a meny-anyós és vő-anyós viszonyok (általában), nálatok úgy látszik az előbb jött be. Amúgy az sem biztos, hogy együtt lesztek még a jövőben (nem negatívumként mondom, de soha nem biztos semmi sem). És igen, végezd el a doktorit, meg teljesíts jól, aztán évek múlva meglátja a kedves mama, hogy igen is lehet felsőbbrangú egy szobafestő családja mint a miniszterelnöki izé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!