Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek ha tudom hogy többet nem tudnék szerelmes lenni, de mégis nagyon hiányzik és szeretnék egy párkapcsolatot annak minden velejárójával együtt?
Az elején tisztázom hogy huszas éveim második felében járó fiú vagyok. Az idők folyamán eléggé érzelemmentes lettem, egy érzelmet csak néhányszor tudok átélni. És eléggé valószínűnek tartom hogy szerelmes sem tudnék lenni soha többé. Persze lehet hogy van valahol a világban néhány lány akibe tudnék, de ez szerintem olyan ritka hogy nyugodtan mondhatjuk hogy többet nem leszek szerelmes. Viszont nagyon rossz nekem egyedül, nem jól viselem a magányt, nagyon hiányzik egy párkapcsolat annak minden velejárójával együtt. Tehát nem alkalmi testi kapcsolat, mert az szerintem nálam nem működne, hanem minden úgy működne mint egy igazi kapcsolatban, sok időt töltenénk együtt, lennének közös programok, összebújnánk, ölelkeznénk, és persze lenne szex is. Csak szerelmes nem tudnék lenni. De szerelem nélkül is boldog lennék egy ilyen kapcsolatban, ezt tudom.
Bevallom hogy nem sokat tudok a párkapcsolatokról, és szerintem minden párkapcsolat más is. De nekem úgy tűnik hogy a szerelem egy igen fontos tartozéka szokott lenni, a párok azért jönnek össze mert szeretik egymást, vagy legalábbis ezt állítják, hiszik, vagy abban reménykednek hogy szerelem lesz belőle. Valamilyen formában jelen van. És én nagyon nem akarok átverni senkit, nem akarom hogy azt higgye a párom hogy szerelmes vagyok vagy abban reménykedjen hogy az leszek. Ennek csak csalódás lenne a vége. És én eléggé empatikus vagyok, talán azért mert nincsenek saját érzelmeim, ha megbántok valakit én ugyanúgy vagy még jobban szenvedek miatta. De ha bevallom hogy nem tudok szerelmes lenni, úgy senki nem akarna velem kapcsolatot. Ráadásul egy ilyen kapcsolatra viszonylag sokan megfelelnének nekem. Könnyen megértem az embereket, és megtalálom bennük ami tetszik. Ez sem túl romantikus. Mindenki azt akarja hallani hogy ő a párjának a legtökéletesebb és csak ő való neki. Ez senkivel sincs így, mindenkihez lenne egy csomó másik ember is aki illene hozzá, csak ámítják magukat és egymást, mert az érzelmek azt mondatják velük. Én nem tudnék ezzel ámítani valakit ha tudom hogy nem így van. De amúgy szeretném a párom, és ragaszkodnék hozzá, csak szerelmet nem éreznék. Szerintem nem sokan vannak még ezzel így, és nem sokaknak kellenék így hogy ilyen vagyok. Egyáltalán létezik olyan akinek kellenék?
Szóval ez a probléma, a kérdés pedig hogy mit tegyek ha akarnék egy párkapcsolatot, de nem akarok átverni senkit. Ez egy tág kérdés, sokminden beletartozik, és nem is tudom hogy lehetne megválaszolni, de ha bárkinek van bármilyen meglátása, tanácsa, azt szivesen fogadom. Hogyan kezdjek így ismerkedni, hogy alakítsam a kapcsolatot, mit mondjak ezzel kapcsolatban a másiknak? Hol, hogyan keressek párt? Vagy van olyan ember aki hasonlóan van ezzel vagy elfogadná hogy ilyen vagyok és így is kellenék neki? Még ezeket tudnám kérdezni.
Nos először is: olyan nincs, hogy valaki soha többé ne legyen szerelmes. Még ha kicsi is rá az esély, akkor is lehetsz! Hiszem, és tudom is, ( tapasztalatból) hogy minden embernek meg van a másik fele. Csak azért írom ezeket, mert kb. 2 évvel ezelőtt hasonló cipőben jártam. Nem hittem, hogy valaha szerelmes leszek még. Csalódások is értek,és a párkapcsolataimat nézve, nem mindig éreztem ugyanazt, mint a párom. Biztos voltam benne, hogy a hiba bennem van. És nem!!! Másfél évvel ezelőtt megismerkedtem egy sráccal, és ahogy szokták mondani, szerelem volt első látásra. Persze fenntartásaim voltak. Mert a srácon semmi ilyet nem láttam. Ma már együtt élünk, és nagyon boldogak vagyunk. Hidd el, van remény!!!
Most viszont elég belőlem, nem dicsekedésből írok.
Tehát kettes pont:
Ne erőltesd, hogy legyen egy párkapcsolatod. ha erőlteted, annál több csalódás fog érni, és előbb vagy utóbb begubózódsz, és még ha ott fog előtted állni a nagy Ő akkor sem veszed észre!!!
Tehát szerintem, neked az a legjobb, ha most egy ideig hanyagolod a dolgot, és 100%-ban magadra koncentrálsz! Ne azon morfondírozz, hogy mi legyen így veled, mert csak magad roncsolod! Találj ki magadnak programokat. Kirándulás, túra egyedül, vagy a haverokkal. Ez ingyen van. Vagy ha érdekel, járhatnál múzeumokba. Vagy egy táncstúdiót is meglátogathatsz, de persze egyedül. A haveri körben ez már ciki lehet. De ez már ugye fizetős.Mindezek mellett járj nyitott szemmel a világban, mert soha nem tudhatod, mikor találkozol életed párjával. Azzal a lánnyal, akibe szerelmes lehetsz! Ne feledd: fel a fejjel! mert az élet szép! :)
Kérlek értesíts a fejleményekről, hogy mi történt, ill. történik veled, mert nagyon kíváncsi vagyok. hogy beválik- e a tanácsom.ha van még kérés, vagy csak mesélni szeretnél, nyugodtan írj!
Sok sikert
válasza:Csalódtál mostanában? Vagy sokat csalódtál életedben? Vagy egyszerűen csak nem érzed a lángolást?
Értem, amit írsz, s szép tőled, hogy nem akarsz senkit sem becsapni, de valahogy el kell kezdődnie egy kapcsolatnak, s az a legritkább esetben kezdődik úgy, hogy szerelem első látásra. (ha létezik egyáltalán ilyen)
Szerintem a szerelem, a szeretet egy folyamat, a kapcsolat egy bizonyos szintje elérheti a szerelmet. Az ember nem lehet mindenkibe szerelmes egyből. Tudom, hogy vannak ilyenek, de azok csak múló fellángolások.
A kölcsönös szimpátia és bizalom kell, hogy meglegyen. Aztán majd alakul, ahogy alakul. Mondjuk nekem ahhoz, hogy eljussak valakivel az ágyig, kell, hogy teljes odaadással szeressem az illetőt. Nekem, mondjuk fontos, hogy felnézhessek a páromra, legyen önállóan gondolkodó,akinek vannak céljai, vágyai, de nem légvárakat épít, hanem tesz is érte, aki le tett valamit az asztalra. S az az igazság, hogy egyre kevesebb ilyen ember van.
Szóval sosem tudhatod, hogy kiben találod meg a másik feledet. Lehet, hogy először átnézel rajta.
Az őszinteséggel szerintem nyert ügyed van. Ha valakinek elmondod, hogy te szereted, tiszteled stb. de nem vagy szerelmes, mert nem tudsz, s ha ő így elfogad, akkor valóban téged akar, s szeret. Ha nem értékeli az őszinteségedet, akkor nincs miről beszélgetni.
Sok sikert és ne add fel!
válasza:detto ugyan agy vagyok mint te (23/f) vagyok. Egyszer megtaláltam (de akkor is lehet csak azt hittem) azóta már ritkán találkozunk és nem vagyunk együtt.
Sajna nagyon nehezen ismerkedem, szóval nekem szinte majdnem h esélytelen megtalálni a nagy Ő-t, próbálom úgy alakítani az életem h elfogadjam h singli maradok örökre. különböző haveri társaságomba ki tudom élni a társas kapcsolataimat, és épp amire szükségem van abba a társaságba megyek. Hát lehet h ez így nagyon szarul hangzik de ez van. Csak h tudd nem csak te vagy így, én is úgy gondolom h soha többé nem leszek szerelmes, érzéketlenné váltam az idő folyamán.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!