Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogyan kezelnétek normálisan a helyzetet?
Én 29 éves férfi vagyok, nincs családom, jelenleg barátnőm se, de van egy 16 éves lány, akit kb. 1 éve ismertem meg az ő jóvoltából.
Elkezdtünk ismerkedni, mert abban szerintem semmi gond nincs, de pusztán csak beszélgettünk!! 2-3 hónap után kiderült, hogy tetszem neki, de azt mondtam neki, hogy részemről csak egy jó beszélgető partner, mert túl fiatal hozzám és ez nem helyes. Aztán sokáig nem beszéltem vele, kerültem a társaságát, talán csak egy kamaszkori fellángolás - gondoltam. Kb. 2 hónapja megkeresett, hogy hiányzik a társaságom neki, és beszélgessünk, de lassan bevallotta, hogy úgy érzi szerelmes belém, mert nem bír elfelejteni, és ebben az utóbbi 2 hónapban, ahogy beszélgettem vele, ez az érzés egyre jobban erősödik benne, én elmondtam neki, hogy több ok miatt nem lehet és ha szeretném is nem működne hosszú távon és egy ilyen nagy korkülönbségű kapcsolatba nem megyek bele. Többek közt a szexet is említettem neki, hogy - igaz jogilag már nem büntetnék -de mégis hogyan gondolta azt, hogy ilyen fiatalon egy közel 30 éves férfival akarja. De amint megemlítettem a szexet arra is kitért, hogy szívesen lefeküdne velem!! ( Te jó ég, kellett nekem említeni)
Nem akarom nagyon megbántani, de a jó társasága miatt elhajtani sem szeretném!
Gondolkodtam azon is, hogy beszélek a szüleivel, akiket nem ismerek, de azzal biztos rosszat tennék neki!
Ti hogyan kezelnétek normálisan a helyzetet?
Remélem a téma komolysága folytán hülye, idétlen válaszok nem jönnek, előre is köszönöm
Köszönöm a válaszokat, próbálok mindenki válaszára egyben reagálni:
Csinos és szép a lány, de én nem tudok nőként ránézni, hanem kislányként, mint pl. az unokahúgomra.
A helyzetet nem szeretném kihasználni se szexuális se érzelmi alapon, hogy lefeküdjek vele, vagy hitegessem, hogy később lehet köztünk valami.
Talán mégis az lesz a legjobb ha teljesen megszakítom vele a kapcsolatot.
Ennyi idősen valamelyest tudom kezelni a helyzetet, mert egyszer már hátat fordítottam neki, de ez nem használt, és igen, foglalkozok vele, mert nem vagyok szívtelen.
Nem kellett volna leállni vele beszélgetni:
sok munkatársam, barátok, szomszédok hasonló korú gyerekével jóban vagyok, szoktam velük is hülyéskedni, hasonlóan beszélgetni, sokszor tőlem kérnek tanácsot, vagy mondanak el bizalmas dolgokat, amit otthon nem mernek. Úgy érzem jól ki jövök velük, bár őket pici koruk óta ismerem, viszont ezt a lányt nem ismertem előtte, lehet ez volt a gond, és itt hibáztam, ha ez a szó jó rá.
Mindenesetre segítettek a válaszaitok a megerősítésben, egyszer még komolyan elbeszélgetek vele, hogy jobb lesz, ha békén hagyjuk egymást, és ha már tényleg tud barátként tekinteni rám, akkor és csak akkor keressen meg barátként!!
először is :)
taps, mert ritka normálisan gondolkozol :) a legtöbb ennyi idős már rég rástartolt volna kihasználva a naivságát stb...
másodszor, szerintem írj neki egy "búcsú" üzit, mondjuk úgy ahogy ide leírtad hogy hogy gondolsz rá (unokahugi) és hasonlók és szívódj fel.
amúgy mit akarnál mondani a szüleinek?? ezt nem igazán értem
N23
A szüleinek mit mondtam volna?
Elmondtam volna a helyzetet, többek közt azért, ha kiderül (azt nem tudom hogyan) ne engem akarjanak liliomtiprónak beállítani, és azért ők más oldalról is ismerik, hiszen a lányuk.
De erre nem fog sor kerülni, csak gondolkodtam rajta!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!