Szerelmes vagyok valakibe, akivel biztosan nem maradhatok együtt örökké. Mit csinálnátok egy ilyen helyzetben?

És az nem opció, h te mész vele?

Vagy ezt a mexikói szappanopera szitut szeretnéd mindenképpen folytatni?

Ha helyedben lennék és lenne önbecsülésem, azaz értékelem magamat és az időmet annyira, hogy ne pazaroljam el (főképp nem holmi jött ment külföldiekre), akkor hamar lezárnám.

Ha viszont nem ... akkor még maradnék benne szenvedni.

Nyilván neki ez tök előnyös, van szex meg ki tudja szállást is adsz-e neki addig amíg itt van számára külföldön, aztán majd hazamegy. Ez így nagyon jó neki. Bárki aki külföldre megy, ez a legjobb deal. Az hogy te rád meg milyen hatással lesz ... hát, majd megtudod, minek jártassam/jártassuk a szánkat.

Btw a szenvedős részét oly módon megértem, hogy ad valamiféle rövidtávú "végre élek" érzést - ezt éled meg szerelemnek. Ez abból ered, hogy amúgy meg nincs életed, és ezért ilyen ingerekre ráfüggsz. Ha tele lennél programokkal, barátokkal, flörtölnél ismerkednél stb, egy ilyet instant átlátnál, hogy ez csak rövidtávú drog.

Igazából ahhoz, hogy ilyenből kigyere, nem is erre a problémára kéne fókuszálnod hogy jaj vajon mi lesz ezzel a "kapcsolattal", hanem az életedre, mert ebből a sztoriból úgy fest, hogy szürkén éled, történések nélkül. Totál érthető ha ilyenre rákattan az ember.