Hogyan tarthatnék örökre magam mellett egy olyan nőt, akinek én "vettem el" a szüzességét? Mármint, hogy ne akarja mással is "kipróbálni"?

Miért akarod birtokolni?

Ha/amíg jó neki/nektek együtt, akkor/addig úgyis együtt maradtok.

Egyrészt, egy másik emberről beszélünk, nem egy asztali lámpáról. Nem a tiéd, sose volt, sose lesz.

Másrészt nem leszel különleges csak amiatt, mert kilyukasztottál egy kis hártyát. Te voltál az első, oké, remélhetőleg szép emlék, de attól még nem te lehetsz az egyetlen.

Szóval ha azt akarod, hogy nE hAsZnÁlJa MáS, akkor szeresd, becsüld meg, vedd figyelembe a szükségleteit.

Tulajdonképpen semmit.

Ha nagyon meg akarsz tartani egy nőt, akkor veszítheted el.

Hát, én a kérdezőtől rakétával menekülnék!

Volt egy ilyen birtokos "szerelmem", a buszsofőrre sem nézhettem rá, mert azonnal féltékeny lett és ordított mint egy barom, a nagy szerelem egy mérgező, gyűlöletes kapcsolattá silányult!

Amíg vele voltam nem csaltam meg, de alig vártam hogy megszabaduljunk egymástól!

Ha hiszed, ha nem, férfiban is van olyan, aki megelégszik (szexuális)élete végéig egy nővel, de annak olyan nőnek is kell ám lennie. Hát nőben is vannak olyanok, akiknek elég az első farok, csak nagyon nem mindegy, hogy kire nőtt az a fütykös.

Van abban a "parasztbölcsességben" valami, ami azt mondja, hogy a nőnek két dologra van szüksége a boldogsághoz: odafigyeljenek rá, és jól meg tudják b.szni. Ha ezt a kettőt tudod, akkor lehet, hogy nem fog lelépni mással. Viszont nincs biztos recept a másik megtartására,-ami természetes igény,hiszen ki szeretné, hogy a párja mással legyen boldog? - mert az emberek az évek alatt változnak. Ki így, ki úgy.