Nők, milyen érzés tényleg igazán belezúgni egy pasiba és éveken át szeretni?

Szerintem azért is nehéz szavakba önteni,mert mindenki másképp éli meg.

Kezdeteknél az a rózsaszín köd, mintha tényleg csak ti ketten lennétek a világon. Ha nem vagy vele olyan üres minden.

Később pedig tényleg olyan,mintha a másik feled lenne.

Én azt szoktam mondani a férjemnek,hogy mindig újra és újra belészeretek.

Vannak langyosabb napok-hetek,de aztán történik valami és olyan,mintha megint egy friss kapcsolatban lennék és újra beleszeretnék.

Ez amit te írsz kérdező ez nem létezik, konkrétan illúzió, ami tart 1-5 évig, és a vége mindig a fájdalom. Mert a szerelem az perzsel és pusztít magakörül mindent, kordában nem lehet tartani, még ha két vasbetonkemény, képzett, klinikai szakpszichológus kezd el ilyen erős érzelmeket érezni egymás iránt és belemennek, persze tudják a biokémiát, meg a lelki, érzelmi dolgokat, hisz több 10-20 évig tanulták, ők sem tudnak ilyen erős szerelem mellett normális és nyugodt, relatív kiegyensúlyozott párkapcsolatot kialakítani, mert nem lehet.

Ez ilyen tini dolog, korai felnőttként még van ilyen, de aztán az embert hamar megedzi az élet és tudatosul benne, hogy az ilyesfajta szerelem.....az kb pokol, szenvedés, fájdalom, harc, stb, és inkább kerüli.

Persze vannak emberek akik egészen idős korukig tudnak ilyen erős érzelmeket érezni, de szerintem ez inkább már életfelfogás, hogy élni bele az életbe, ha jön jön, ha megy megy....

Minél idősebb az ember, annál kevésbé van kedve a nagy mártír szerelemtől meg játszmáktól túlfűtött harcokba. Inkább a biztonság és a kiegyensúlyozottság a fontosabb, meg a közös cél elérése stb.

Egyáltalán nem baj, ha még téged nem ért ilyen....bár én férfi vagyok, nekem volt már jópár ilyen mártírhalált halok szerelmes kapcsolatom.....a fél karomat odaadnám, ha kitörőlhetném az emlékeimből őket, olyan mély és soha be nem gyógyuló sebeket okoztak, amit még így 40 éves fejjel is eléggé nehéz nyalogatni, pedig 10-20 évvel ezelőtt történtek.

Szóval inkább örülj annak, hogy eddig nem kaptál olyan sebet, pofont, jó nagy lófszt mint én, mint mások, gondolom sokan tudnának itt is mesélni emberekről, egy férfiról, egy lányról, aki örök nyomot hagyott bennük, akik még néha néha azért feljön egyszer, kétszer egy évben egy felkavaró álomban, és olyankor az egész hét, vagy hónap szar....

Na mindegy....én erről ennyit tudok mondani.